Megérte eljönni Brüsszelbe - jelentette ki Farkas Flórián. Elmondása szerint azért utazott az uniós központba, hogy tisztázza az alapjogok magyarországi helyzetéről jelentést készítő politikussal azokat a szerinte igaztalan állításokat, amelyek az Orbán-kormányt és a magyarországi cigányságot érték. "Magyarságomból eredően a cigányságomat is megbántotta ezzel, és rajtam keresztül a több százezer cigányembert is, amit ő sajnálatosnak nevezett" - hangsúlyozta a fideszes roma politikus, aki magát a jelentést veszélyes tendenciának nevezte.

Farkas elmondta, a találkozón világossá vált számára, hogy Tavares eddig nem volt autentikus, hiteles információk birtokában, de ezt most "helyre tették": német és angol nyelvű tájékoztatót adtak át a portugál jelentéstevőnek, amely az Orbán-kormány romapolitikáját ismerteti.

"A képviselő elismerte, hogy az Orbán-kormány modellértékű, és jó irányba halad, elismerte, hogy az Orbán-kormány nem rasszista" - szögezte le Farkas, aki arról is beszélt, hogy Tavares azt is belátta, nem volt szerencsés, hogy a jelentés készítése folyamán nem kereste meg az ORÖ-t. Az ígérte, ha a jövőben hasonló jelentést készít, akkor kikéri majd az ORÖ álláspontját.

"Az is nagyon fontos, hogy egy olyan kormányt ne ítéljen el a jelentés rasszistaként, ne bélyegezzen meg, aki a legtöbbet tesz az európai cigánypolitikában Magyarországon" - hangoztatta Farkas, aki rámutatott arra is, hogy az Országgyűlésben a Fidesz és a Lungo Drom közötti megállapodásnak köszönhetően három roma képviselő ül, míg az Európai Parlamentnek a mai napig a szintén fideszes Járóka Lívia az egyetlen roma tagja.

Az Európai Parlament által július 3-án elfogadott, az alapjogok magyarországi helyzetével foglalkozó határozat a rasszizmus, a faji megkülönböztetés, az idegengyűlölet és az ezekhez kapcsolódó intolerancia jelenkori formáival foglalkozó ENSZ-különmegbízott jelentésére hivatkozva azt állapítja meg, hogy Magyarországon "a rendvédelmi hatóságok nem léptek fel a rasszista indítékú bűncselekményekkel szemben", de nem pontosítja, hogy pontosan mikor és melyik bűncselekményekre gondol. 

A dokumentum az ajánlások között arra szólítja fel a kormányt, hogy "fokozza a romák integrációját célzó tevékenységeit, és hozzon megfelelő intézkedéseket" védelmük érdekében. Emellett a határozat hangsúlyozza, hogy a roma lakosság elleni rasszista fenyegetéseket egyértelműen és határozottan el kell utasítani. A jelentés ezen túlmenően úgy fogalmaz, hogy "bár a roma és a zsidó közösségek tagjaival szembeni intolerancia nemcsak Magyarországhoz köthető probléma, és más tagállamoknak is szembe kell nézniük ugyanezekkel a nehézségekkel, az utóbbi időkben egyes események arra utalnak, hogy Magyarországon a roma- és zsidóellenes gyűlöletbeszéd újra erősödőben van". Az EP állásfoglalása felrója, hogy "a közelmúltbeli nyilvános romaellenes megnyilatkozásokat a magyar médiahatóság nem szankcionálta".

Az EP állásfoglalása arra is kitér, hogy az Országgyűlés az elmúlt években büntetőjogi és polgári jogi jogszabályokat fogadott el a rasszista gyűlöletkeltés és a gyűlöletbeszéd leküzdése érdekében, és méltatja a magyar uniós elnökség szerepét az uniós nemzeti romastratégiák életre hívásában.