szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Az Európai Uniónak nagyobb felelősséget kell vállalnia saját védelme ellátásában, és képessé kell válnia arra is, hogy katonai beavatkozásokat hajtson végre - írta Catherine Ashton, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője egy jelentésben, amelyet csütörtökön és pénteken Vilnusban fognak vitatnak meg az unió védelmi miniszterei.

"Ahhoz, hogy az Európai Unió meg tudja védeni érdekeit, hozzá kell járulnia a nemzetközi biztonsághoz és válságkezeléshez, és képesnek kell lennie erőt alkalmazni. Az EU-nak képesnek kell lennie arra, hogy határozottan fellépjen, lehetőség szerint partnerekkel együtt, de szükség esetén akár függetlenül, közvetlen beavatkozásokon keresztül, elsősorban saját közvetlen szomszédságában. Az EU-nak a jog uralmán alapuló nemzetközi rend melletti kiállását komolyan vehető, megfelelő civil és katonai képességekkel kell támogatni" - írta Ashton a jelentésben. 

Az anyag figyelmeztetett arra, hogy miközben a kontinens védelmében eddig komoly szerepet vállaló Egyesült Államok az ázsiai térségbe helyezi át katonai erőit, addig a pénzügyi válság miatt az európai hadseregek - bizonyos területeken amúgy is hiányos - képességei romlanak, a nemzetközi biztonsági helyzet pedig nem javul. Európának figyelembe kell vennie ezeket a geostratégiai fejleményeket - érvelt a külügyi és biztonságpolitikai főképviselő.

Ashton azt is leszögezte, hogy az EU biztonságpolitikájának a hadi kapacitások mellett más aspektusait is fejleszteni kell. Ide tartozik a fejlesztési- és segélypolitika, valamint a rendőri és igazságügyi intézményrendszer kiépítésének segítése az erre rászoruló országokban. Ilyen feladatokat az EU egyébként Szomáliában, Maliban, Afganisztánban és Koszovóban is ellátott és ellát.

A főképviselő azt is felveti a vitairatban, hogy mielőbb rendezni kell az EU egy évtizede felállított, de soha be nem vetett gyorsreagálású erőinek helyzetét. Emellett a közös védelmi politika finanszírozását, valamint a mintegy 730 ezer embert foglalkoztató, évi 172 milliárd eurós forgalmat bonyolító európai védelmi ipar megerősítését illetően is lépéseket sürgetett. Többek között azt javasolta, hogy az európai nemzetek - amelyek évente mintegy 190 milliárd eurót költenek védelemre - hangolják össze hadi kiadásaikat a források hatékonyabb felhasználása érdekében.

A jelentés és a csütörtöki-pénteki vilniusi informális ülés a december 19-20-án esedékes biztonságpolitikai EU-csúcs előkészítésének tekinthető. Vilniusban egyébként brüsszeli források szerint a szíriai helyzet is napirenden lesz.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!