A szerződést Washington szándéka szerint október végéig véglegesre kellene szövegezni, de még mindig nem sikerült megegyezni két, Afganisztán szuverenitását érintő kérdésben. Egyrészt az afgán államfő biztosítékokat akar Washingtontól az esetleges jövőbeli külföldi intervenciók ellen, másrészt nem veszi jó néven az Egyesült Államok követelését arra vonatkozón, hogy 2014 után Afganisztánban hagyott hadereje végrehajthasson terrorizmus elleni műveleteket.

Karzai azt mondta: az afgán nép nem nézheti el, hogy külföldi katonák afgánokat öljenek afgán földön.

A külügyminiszterrel együtt utazó amerikai tisztségviselők a repülőgépen azt mondták a sajtónak, hogy az október 31-i határidő "kívánatos és tartható", a kudarc viszont "jelentős problémákat" szülne, nevezetesen még nehezebbé válna az Afganisztánból történő katonai kivonulás további szakaszainak tervezése, és megingathatná a NATO-szövetségeseket abban, hogy ők is katonákat hagyjanak hátra az afgán hadsereg kiképzését segítendő. Németország már így is jelezte, hogy korábbi ígéretével szemben mégsem hagy afgán földön 800 katonát.

Washington 10 ezer katonáját akarja Afganisztánban állomásoztatni 2014 után.  

Az AP amerikai hírügynökség jelentése szerint, ha nem születik egyezség, akkor 2014 után nem marad amerikai haderő Afganisztánban, amerikai katonák híján viszont igencsak valószínűtlen, hogy más NATO-tagállamok csapatokat állomásoztatnának az ázsiai országban.

A megnevezésük mellőzését kérő amerikai tisztségviselők közölték: Kerry nem számít arra, hogy látogatása során nyélbe ütik a megállapodást, de legalább lendületet akar adni a megbeszéléseknek.

Most összesen 87 ezer külföldi katona van Afganisztánban, közülük 52 ezer amerikai. Az Egyesült Államok 12 éve vonult be Afganisztánba, azóta csaknem 3400 NATO-katona halt meg az ázsiai országban, közülük 2146 volt amerikai.