Ki viszi át?

Új kormány még nincs Szlovéniában, vita viszont annál inkább. A baloldali ellenzéki pártok, valamint a jövedelme egy részének eltitkolásával vádolt Janez Jansa miniszterelnök mögül kihátrált jobbközép erők egyebek mellett abban nem értenek egyet, valóban szükség van-e olyan új pénzintézetre, amely átvenné a GDP ötödére rúgó, összesen hétmilliárd eurónyi befagyott hitelt, s ezzel lélegzethez juttatná a behajthatatlan követelések terhe alatt nyögő kereskedelmi bankokat.

A nagy többséggel jóváhagyott bizalmatlansági indítvánnyal leváltott Jansa helyébe lépett kijelölt kormányfő, Alenka Bratusek – aki az első nő lenne Szlovéniában ezen a poszton, ha a március végére tervezett parlamenti voksoláson megszerzi a szavazatok többségét – maga sem támogatja a „mérgezett hitelek” egyetlen helyre gyűjtését. A balliberális Pozitív Szlovénia (PS) nevű párt vezetője ugyanis nem bankmentő akciókat és újabb megszorításokat, hanem gazdaságélénkítést és munkahelyteremtést akar. „Olyan, mint a középkorban: az orvosok eret vágtak, s ha a beteg nem lett jobban, megint megcsapolták a vérét” – mondta a 42 éves Bratusek a Jansa által bevezetett megszorításokra utalva.

A nézeteltérések miatt felbomolhat a bal- és jobboldali pártok ingatag szövetsége – figyelmeztetnek elemzők. „Ezeknek az állítólagos partnereknek csak egy közös céljuk volt, Jansa eltávolítása. Minden más kérdésben csupán további tárgyalások révén juthatnak egyetértésre, és az egész olyan, mintha valaki nitroglicerinnel töltött labdákkal zsonglőrködne” – mondta újságíróknak Andraz Grahek ljubljanai politológus. Ugyancsak nem bízik a stabilitás helyreállításában Timothy Ash, a londoni Standard Bank Közép-Európával foglalkozó elemzője sem, aki szerint Szlovénia a szintén válságban lévő Olaszországgal fut majd be azonos pályát.

A helyzetet súlyosbítja, hogy a 17 tagú eurózóna egyik sikerországaként számon tartott volt jugoszláv tagköztársaság 2009 óta krízistől szenved, s a tavalyi 2,4 százalékos GDP-visszaesés után az idén az Európai Bizottság friss előrejelzése szerint újabb 2 százalékos csökkenés jöhet. Közben a munkanélküliség már elérte a 12 százalékot, és az idén ismét több ezren kerülhetnek utcára a kétmillió lakosú országban. Bár Bratusek szerint országa nem jut Görögország sorsára, és nem lesz szüksége uniós mentőcsomagra, Brüsszelben állítólag már azzal számolnak, hogy Ljubljana még az év vége előtt legalább ötmilliárd eurós támogatásra szorulhat. Májusban kétmilliárd eurós hitelrészletet kell ugyanis visszafizetnie, és gyors reformok nélkül kevés esély van az összeomlás elkerülésére.

Szlovénia kudarca azt mutatja, hogy az általa választott különút sem feltétlenül sikeres: Magyarországgal, Csehországgal és Lengyelországgal ellentétben korlátozta a privatizációt és a külföldi részvételt a magánosításban, ám a jelek szerint így sem tudta megakadályozni a válság elmélyülését. A jórészt állami tulajdonban maradt vagy hazai befektetők kezében lévő cégeknél gyakorinak számított ugyanis a korrupció, s a nem hatékony működés miatt alig kezelhető körtartozás jött létre a vállalatok között.

Közben a politikusok hitele is a mélypontra zuhant. Nem csak a tavaly januárban a kormányfői székbe beült Jansát vádolják azzal, hogy vagyonnyilatkozatában „elfelejtett” beszámolni egy – esetében kétszázezer eurós – tételről. Zoran Jankovicról, a PS korábbi vezetőjéről, Ljubljana polgármesteréről például azt derítették ki a hatóságok, hogy éveken át letagadta 2,4 millió eurósra becsült vagyonának egy részét, és nem számolt be tőzsdei részvényüzleteiről sem. A vizsgálatok szerint fiainak vállalatai szoros kapcsolatban álltak olyan cégekkel, amelyek több millió eurós megrendeléseket kaptak a ljubljanai polgármesteri hivataltól.

A gazdasági és erkölcsi válság miatt már hónapok óta tartanak a tüntetések Ljubljanában, Mariborban és több más városban, és a rendőrök sokszor igencsak durván lépnek fel a politikusi korrupció és a kormány tehetetlensége ellen tiltakozó tüntetőkkel szemben. A demonstrálók máris közölték, Janza leváltása ellenére sem hagynak fel akcióikkal, mivel úgy gondolják, a még létre sem jött új kormányba ismét azok az emberek kerülnek majd be, akik lejtőre juttatták az országot.

Az 54 éves Jansa annak ellenére sem tudott hivatalban maradni, hogy pályafutása korábbi éveiben elévülhetetlen érdemeket szerzett. 1988-ban az ő politikai indíttatású bebörtönzését követően kezdődött meg a demokratizálást sürgető „szlovén tavasz” tüntetéssorozat, és 1991-ben – amikor a jugoszláv hadsereg rátámadt a függetlenné vált Szlovéniára – ő töltötte be a szlovén védelmi miniszteri posztot.

A krízis esetleges elhúzódása miatt az EU-ba a tervek szerint július 1-jén hivatalosan belépő Horvátországban is aggódnak. Szlovénia közölte ugyanis, csak akkor ratifikálja a horvát csatlakozási okmányt, ha előbb megállapodás születik a két ország között kitört bankvitában. Jugoszlávia 1991-es felbomlása után a Ljubljanska Bankánál a 120 ezer horvát ügyfél betétje – összesen 172 millió eurónak megfelelő összeg – fagyott be, s a közelmúltban két horvát bank beperelte a pénzért a közben csődbe jutott pénzintézet utódját, a Nova Ljubljanska Bankát. Bár Szlovénia nem utasította el a követelés teljesítését, ragaszkodik ahhoz, hogy a Ljubljanska-ügyet a többi exjugoszláv vagyonmaradvánnyal együtt, közös eljárásban rendezzék. „Az EU-ban nem szeretik, ha a tagországok összekapcsolják az uniós ügyeket a kétoldalú vitákkal, hiszen mindenki elő tud rángatni valamit a szomszédja ellen, s ezzel megmérgeződne az egész légkör. A 172 millió euró különben sem túl nagy összeg, de ahogy látom, Ljubljanának minden euróra szüksége van” – idézett egy Brüsszelben dolgozó, neve elhallgatását kérő diplomatát az EUobserver internetes hírportál. Ha a kormányválság miatt a ljubljanai parlament nem ratifikálja időben a csatlakozási okmányt, akkor Horvátország csak késéssel léphet be az Európai Unióba.

NÉMETH ANDRÁS