Fekete lyuk

Újabb belháború tört ki Macedóniában: a kormányzó jobboldali koalíció a vasárnapi helyhatósági választások első fordulójában elért diadalát ünnepli, a baloldali ellenzék pedig csalással vádolja a győztest. Az előzetes adatok szerint Nikola Gruevszki kormányfő és szövetségesei az önkormányzatok több mint háromnegyedében, egyebek mellett Szkopjéban végeztek az első helyen, s elképzelhető, hogy a szociáldemokraták az állítólagos durva szabálytalanságok miatt nem vesznek részt az április közepén esedékes második körben.

A bojkottveszély már az első forduló előtt is felmerült: a szociáldemokraták csak pár nappal korábban, az EU közvetítőinek határozott kérésére tértek vissza a parlamentbe, és egyeztek bele a választásokon való részvételbe. A politikai tűzszünet rövid ideig tartott, hiszen a legnagyobb pártok homlokegyenest ellenkezően értelmezték az alkut. A szociáldemokraták szerint a jobboldali kormány igent mondott a 2015-ben esedékes parlamenti választás előrehozatalára, Gruevszki viszont azt állította, csupán az idő előtti voksolás lehetőségének a megvizsgálásáról egyeztek meg.

A helyzet némiképp emlékeztet a két évvel ezelőttire: a szociáldemokraták akkor is kivonultak a parlamentből, s előrehozott választások kiírását sürgették. Gruevszki egy ideig elutasította a követeléseket, majd 2011 áprilisában a parlament mégis feloszlatta magát, s az államfő júniusra kiírta a voksolást. A felkészületlen ellenzék jobban szerepelt, mint 2008-ban, ám a csak kissé meggyengült Gruevszki a nagyobbik albán párttal, a Demokratikus Unió az Integrációért (DUI) nevű tömörüléssel összefogva működőképes koalíciót hozott létre.

A hasonlóság csak azért részleges, mert az egyre komolyabb feszültségben élő macedón társadalom azóta még megosztottabb. Két évvel ezelőtt az ellenzék többé-kevésbé mondvacsinált okokra hivatkozva hagyta ott a törvényhozást. Ám tavaly december 24-én, a bojkott kezdőnapján, a költségvetést pazarlónak tartó ellenzékiek lökdösni kezdték a házelnököt, mire a biztonsági szolgálat kiebrudalta őket az épületből, a kormánypártiak pedig gyorsan elfogadták az általuk beterjesztett idei büdzsét. Az utóbbi hónapokat egyébként is a két tábor közötti durva hangnemű vita és a kölcsönös vádaskodás jellemezte, s a felek az EU felszólítására sem hagyták abba a belháborút.

Közben március elején ismét erőszakba torkollott a macedónok és az albánok ellentéte, kövekkel felszerelkezett albán tüntetők megpróbálták megostromolni a kormányépületeket. A főként fiatalokból álló, néhány száz fős tömeg azokat az albán gerillákat éltette, akik 2001-ben fegyveres lázadást robbantottak ki, s a főként albánok lakta északnyugat-macedóniai területek Koszovóhoz csatolását követelték. Helyi források szerint a következő években még komolyabb összetűzések várhatók: ahogy nő a hagyományosan nagyobb családokban élő albán lakosság aránya, úgy éleződik a két etnikai csoport közötti feszültség.

Brüsszel egyre kevésbé képes hatni a macedón politikai elitre. Bár Szkopje már két évtizede bejelentette, hogy csatlakozni szeretne az EU-hoz, a görögökkel vívott névvita miatt lefékeződött az ország euroatlanti integrációja. Athén szerint a Macedónia országnév kiválasztása már önmagában arra utal, hogy északi szomszédja igényt tart Görögország Makedónia nevű tartományára. Ráadásul közben Bulgária csatlakozott a macedón törekvéseket kitartóan blokkoló Görögországhoz: legutóbb is megvétózta a macedón csatlakozási tárgyalások megkezdését, mert szerinte Szkopje helytelenül ítél meg több történelmi kérdést, és méltatlanul viselkedik szomszédjaival.

A csatlakozási reményeket tovább hűti, hogy az EU-ban bővítési fáradtság érződik, és az Európai Bizottságnak súgó tanácsadó testületek már többször is azt javasolták, hogy a 2007-es felvételi körből tanulva – amikor Romániával és Bulgáriával 27-re emelkedett a tagországok száma – nem lenne szabad ismét elsietni újabb államok befogadását. „Öt évvel ezelőtt a bővítés annak ellenére történt meg, hogy a belépők lemaradtak az igazságszolgáltatási reformban és a korrupció elleni harcban. Ez nem fordulhat elő még egyszer” – hangsúlyozta a brit felsőház tagja, Lord Boswell. Jelenleg hét ország szerepel a tagjelölti listán, közülük Macedónia számít az egyik legkorruptabbnak.

A gazdasági kilátások sem túl fényesek. A GDP görbéje hullámvasútra emlékeztet: a viszonylag gyors növekedésről tanúskodó szakaszokat visszaesések követik, a tavalyi mérsékelt javulás után 2013 első félévében újra csökkenés várható. Az infláció is hasonlóan hullámzóan alakul, a munkanélküliség pedig tartósan magas. A 2006-os 37 százaléknál már kevesebb állástalant tartanak nyilván, de a mostani 30 százalék is azt bizonyítja, hogy több mint két évtizeddel az egykori Jugoszlávia felbomlása után sem sikerült újraindítani az ipart.

Ennek egyik fő oka, hogy a tartós politikai bizonytalanság miatt Macedóniát elkerülik az igazán komoly külföldi beruházók. A 2007-es csúcs után – akkor 600 millió dollár közvetlen befektetés ömlött az országba – három évig mérséklődött a beérkezett pénz összértéke, s csak 2011-ben mértek újra növekedést, amikor 400 millió dollár folyt be.

NÉMETH ANDRÁS