Lőrések a falon

„Abszurd és elfogadhatatlan, hogy miközben nemzetközi egyezmények szabályozzák a gyümölcsök és a dinoszauruszcsontok nemzetközi exportját, egyetlen szerződés sem foglalkozik a tankok és ágyuk kereskedelmével” – fakadt ki nemrég Jeff Abramson, a Control Arms nevű civil szervezet igazgatója. Ennek az állapotnak vetett most véget az ENSZ Közgyűlése, amely elsöprő többséggel elfogadta a hagyományos fegyverek kereskedelmét szabályozó első átfogó nemzetközi szerződést. A csupán Szíria, Irán és Észak-Korea által elutasított szöveg szerint a világ országai nem adhatnak el katonai felszerelést az embargóval sújtott államoknak, és olyan helyre sem szállíthatnak, ahol nagy a veszélye annak, hogy a fegyverek a feketepiacra kerülnek, illetve népirtásra használják fel őket.

Az egy évtizedes kompromisszumkeresés után a múlt héten megszületett egyezmény egyik fontos vívmánya, hogy a szövegbe bekerült a lőszerexport ügye is. Korábban az USA, a világ legnagyobb gyártója ki akarta vonni a muníciót az egyezmény hatálya alól, ám végül csak annyit sikerült elérnie, hogy ezek forgalmát a fegyverekénél valamivel lazább rendszer szabályozza.

A megállapodás ténye siker, még ha nem hoz is azonnali és gyökeres fordulatot. A Magyarország által is aláírt dokumentum csupán az után lép életbe, hogy ötven ország ratifikálta, s egyelőre nem biztos, hogy a vezető exportőrök valamennyien megteszik ezt a lépést is. A fegyverpiac legnagyobb szereplője, az USA csak 2009-ben – Barack Obama elnökké választása után – állt be a támogatók sorába. Washingtonban azonban annyian ellenzik a ratifikációt, hogy ez a szerződés is olyan sorsra juthat, mint a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) létrehozásáról szóló Római Statútum: az USA aláírta a háborús bűncselekményeket kivizsgáló állandó bírói testületről szóló dokumentumot, ám később bejelentette, nem áll szándékában a szenátussal megerősíttetnie és így elfogadnia. A leghangosabb ellenfél az USA-ban ezúttal a jelentős lobbierejű Fegyverbarátok Országos Szövetsége (NRA). A szabad fegyverviselés mindenféle korlátozását ellenző szervezet szerint, ha Washington a ratifikálás mellett dönt, megsérti az amerikai alkotmány második kiegészítését.

Az exportőrök listáján második, illetve 2012-ben már harmadik helyen álló Oroszország és Kína tartózkodott a szavazásnál, azt kifogásolva, hogy az egyezmény nem tesz említést a nem állami szereplőkről, így az egy-egy ország területén tevékenykedő fegyveres mozgalmak elvileg legálisan juthatnak fegyverekhez. Moszkva és Peking önérdeke is tetten érhető: az utóbbi tíz évben a kínai fegyverexport arányaiban tízszer, az orosz pedig kétszer olyan gyorsan bővült, mint az amerikai.

A megállapodás messze van a tökéletestől. Tilman Brück, a stockholmi SIPRI békekutató intézet igazgatója szerint már most eljárt az idő egyes pontjai fölött. „A fegyverkereskedelem gyökeres átalakuláson ment át, a korszerű háborúkat részben olyan eszközökkel vívják, amelyek pár évtizeddel ezelőtt még nem is léteztek” – hangsúlyozta Brück, s példaként említette, hogy a repülő eszközök ellen bevethető föld-levegő rakéták nem szerepelnek az ENSZ hagyományos fegyvereket felsoroló regiszterében, így ezeket a fegyverrendszereket elméletileg korlátozás nélkül lehet forgalmazni. Brück szerint hasonló a helyzet a pilóta nélküli gépekkel, ráadásul az egyezmény lehetővé teszi, hogy az exportőrök a fegyvereket nem összeszerelve, azaz nem azonnal bevethető állapotban juttassák el a felhasználókhoz, így kijátszva az előírásokat.

A szerződés hatékonyságát csökkenti, hogy a piacon a becslések szerint az évi hetvenmilliárd dolláros forgalmon felül akár a húszmilliárdot is elérheti a kifizetett kenőpénz, a kereskedők olyan hatalmas összegeket ajánlhatnak fel a döntéshozóknak, illetve az ellenőröknek, hogy szemet hunyjanak egy-egy szabálytalan ügylet fölött. Néhány ország pedig feltehetően továbbra is kész lesz konfliktusövezetbe szállítani. Belaruszt például sokan azzal vádolják, hogy Oroszország ügynökeként juttat el fegyvereket olyan térségekbe, ahová Moszkva nem adhatna el presztízsveszteség nélkül.

NÉMETH ANDRÁS