Az orosz nyelv népszerűsítésével, diákok Oroszországba csábításával is igyekszik Moszkva javítani romló külföldi megítélésén.
„A Nyugat csak 1917-ben és 1991-ben vélekedett kedvezően Oroszországról, akkor, amikor államunk szétesőben volt. A külföld elfogult velünk szemben, és ez már ötszáz éve így van” – mondta a napokban Vjacseszlav Nyikonov, a kormányzó Egységes Oroszország nevű párt parlamenti képviselője, a 2007-ben létrehozott Russzkij Mir állami kulturális alapítvány vezetője. A legújabb felmérések szerint jelentősen romlott Oroszország megítélése az USA-ban, illetve Nyugat-Európában, az amerikaiaknak csupán 42, az európaiaknak pedig a 37 százaléka vélekedik kedvezően a 140 millió lakosú országról. Ennek fő oka, hogy a külföldiek szerint a Kreml manipulálta a legutóbbi parlamenti és elnökválasztást, amelynek eredményeként tavaly májusban Vlagyimir Putyin visszavette az államfői posztot a sokak által liberálisabbnak tartott és a miniszterelnöki székbe visszaültetett Dmitrij Medvegyevtől.
Alig akad olyan külföldi út, ahol Putyint ne várnák tüntetők. A németországi Hannoverben áprilisban az ukrajnai Femen női mozgalom félmeztelenre vetkőzött aktivistái nevezték diktátornak, néhány nappal később Amszterdamban várta több ezer tiltakozó, hogy a melegeket és leszbikusokat hátrányosan megkülönböztető orosz törvények miatt fejezze ki nemtetszését.
Míg Nyikonov nem biztos abban, hogy Moszkva gyökeresen meg tudná változtatni a külföldiek Oroszország-képét, Putyin bízik a Joseph Nye amerikai politológus által negyedszázaddal ezelőtt puha erőként (soft power) definiált eszközben. Abban, hogy különféle kulturális, sport- és egyéb rendezvényekkel a Kreml által kívánt irányba lehet befolyásolni a nemzetközi közvéleményt, s el lehet juttatni a külvilághoz a megfogalmazott üzeneteket.A soft power politikájának része, hogy Moszkva pályázott a 2014-es téli olimpiára, illetve a 2018-as labdarúgó-világbajnokságra, s miután mindkettőt elnyerte, úgy döntött, hogy a szovjet idők hagyományait feltámasztva 2017-ben – 1957 és 1985 után – újra világifjúsági találkozót rendez. Közben létrehozta a nemzetközi kulturális és humanitárius együttműködést szolgáló Roszszotrudnyicsesztvo nevű állami hivatalt is, amely a volt szovjet tagköztársaságokból, illetve Vietnamból, Kínából és Mongóliából csábít különféle diákolimpiák révén egyetemistákat oroszországi felsőoktatási intézményekbe.
Putyin legutóbb februárban közölte a külügyminisztérium vezetőivel, hogy növelni akarja a soft power szerepét. „Szélesíteni kell az orosz nyelv hatását, aktívabbá kell válnunk Oroszország jó hírének terjesztésében, és meg kell tanulnunk, miként integrálódhatunk a globális információáramlásba” – magyarázta. Az utóbbi területen kétségtelenül ért el sikereket Moszkva. A 2005-ben Russia Today néven indított, RT-ként ismert tévéadó – amely angolul anyanyelvi szinten beszélő, magasan képzett újságírókkal színesíti a kínálatot – a BBC News és a Sky News után a harmadik legnézettebb hírcsatorna Nagy-Britanniában, míg az USA-ban a katari al-Dzsazirát megelőzve a második helyen áll a külföldi elektronikus médiumok versenyében. Ennek oka, hogy az RT-ben dolgozó profi újságírók az angolszász tévéktől különböző szemszögből számolnak be az eseményekről. Az RT Putyin „kedvenc gyermekei” közé tartozik, a költségvetési szigorítások ellenére az államfő megvétózta az idei 370 millió dolláros büdzsé megkurtítására előterjesztett indítványt.
Közben voltak kudarcok is. A közelmúltban például kiderült, hogy a Moszkva által partnerként kiválasztott amerikai Ketchum pr-ügynökség Oroszországot jó színben feltüntető cikkeket íratott magukat függetlenként beállító újságírókkal, majd azokat a CNBC amerikai gazdasági hírtévé honlapján, illetve a Huffington Post blogportálján helyeztette el.
Oroszország ugyanakkor meglehetősen keveset költ a soft power egyik leghatékonyabb eszközére, a külföldi segélyekre. Bár folyamatosan nő a gazdasági ereje, a vezető ipari hatalmakat tömörítő G8-as csoport tagjai közül az utolsó a nemzetközi segélyek osztásában. Részben ez az oka annak, hogy az Institute for Government nevű brit civil szervezet szerint Oroszország nem elég aktív a puha erő használatában, és Mexikó, Brazília vagy Törökország is jobban él a soft power lehetőségeivel.
Nye szerint inkább az csökkenti az orosz puha erő hatását, hogy Moszkva – Pekinghez hasonlóan – még mindig azt hiszi, a kormány a befolyásolás fő eszköze. „A mai világban nem az információból van kevés, hanem a figyelemből. Figyelmet pedig az kap, akiben megbíznak, az állami propaganda viszont ritkán hiteles” – írta a Foreign Policy című amerikai folyóiratban megjelent cikkében Nye. Az egyik legismertebb amerikai politológus idézte orosz kollégáját, Szergej Karaganovot, aki szerint Oroszország két ok miatt használ inkább katonai erőt, mint puha hatalmat: „Egyrészt nagyon veszélyes világban élünk, másrészt Oroszország kulturális, politikai és gazdasági szempontból igen csekély mértékben vonzza a külföldieket.”
NÉMETH ANDRÁS
Bozó Szabolcsot a bátyja beszélte rá, hogy tegye fel a képeit az Instagramra – és megtörtént a csoda. A 33 éves amatőr alkotó ma befutott művész, olyanok veszik a képeit, akiket korábban, csaposként, legfeljebb kiszolgálhatott volna.
A Gyurcsány-tánc óta nem láttunk ilyet.
A beregszászi konzulátuson, majd a csíkszeredai főkonzulátuson dolgozott.
