Valamennyi szomszédos országban csökken a magyarok száma, kivéve Ausztriát. A kettős állampolgárságról hozott törvény a jelek szerint csak súlyosbított a helyzeten.
„A fiatalok elköltözése a legnagyobb gond, és a kettős állampolgárságról szóló magyarországi törvény elfogadása óta fel is gyorsult az elvándorlás. Az elmúlt egy–másfél évben legalább húszan mentek el a faluból. Ahogy megkapják az EU-s munkavállalást lehetővé tévő magyar útlevelet, már mennek is, és eszükbe sem jut megállni Magyarországon” – meséli Balla Lajos, az 1600 lakosú, 96 százalékban magyarok lakta vajdasági Oromhegyes helyi közösségének vezetője. Szabadkáról, teszi hozzá, ahol súlyosabb a gazdasági válság, százszámra költöznek el a magyar fiatalok. Szerinte az anyaország jó ideig nem is lesz vonzó a vajdasági magyar fiatalok számára, legfeljebb akkor veszik fontolóra az ottani letelepedést, ha beindul a gazdaság.
A kettős állampolgárságról hozott 2010-es törvény a Vajdaságban a legnépszerűbb – a helyi magyarok között ott a legmagasabb azok aránya, akik éltek az egyszerűsített honosítás lehetőségével –, és az ukrajnai kérelmezők közül is sokan már Nyugat-Európa valamelyik országában dolgoznak. A honosítási kérelmekkel kapcsolatos ukrajnai adatok egyébként megtévesztőek: bár a hivatalos számítások szerint a 150 ezres kárpátaljai magyarságból ötvenezren kértek magyar állampolgárságot, helyi források szerint a magyar útlevelet kapottak fele ukrán, aki valószínűleg pénzért jutott hozzá a magyar papírokhoz.
Magyarországot korábban sem tartották feltétlenül célországnak az Erdélyben vagy a Vajdaságban élő, a kivándorlás mellett döntő magyarok: az erdélyi Jakabffy Elemér Alapítvány által ismertetett felmérés szerint az 1980-as és 1990-es években az új hazát kereső erdélyieknek a 68, a vajdaságiaknak pedig csupán a 38 százaléka ragadt meg az anyaországban, a többiek továbbmentek Nyugat-Európa, illetve Észak-Amerika felé. A kárpátaljai magyarok közül viszont az ezredfordulóig szinte valamennyi elvándorló Magyarországon kezdett új életet. Ebben az is közrejátszhatott, hogy a legkisebb arányban ők voltak felkészülve az 1990-es évek elején formálódó új világra: kevesen beszéltek nyugati nyelveket, s a Szovjetunióban hozzászoktak a gondoskodó államhoz.
Az elvándorlás kedvezőtlen hatásait az asszimiláció, illetve a lakosság elöregedése is erősíti. A vegyes házasságban született gyermekek nagyobbik hányada a többségi nemzet tagjaként szocializálódik, s miközben a fiatalok távozása miatt csökken a magyar bölcsődék és óvodák száma, a hátramaradt idősek lassan megtöltik a temetőket.
Emiatt fokozatosan megszűnnek a magyar szórványok, és visszahúzódnak a tömbmagyarság etnikai határai. Kárpátalján két évtized alatt többfalunyival került nyugat felé az ukrán nyelvhatár, és elesőben van az egykor magyar többségű Szabadka is: két évtizeddel ezelőtt még magyarul is lehetett boldogulni Kosztolányi Dezső városában, mára viszont a szerb kötelező nyelvvé vált a településen.
Hosszabb távon veszélybe került Székelykeve, a magyar nyelv legdélebbi bástyája is. A bukovinai székely telepesek által 130 éve alapított, Belgrádtól keletre lévő településen ugyan még többségben vannak a magyarok – a lakosság négyötödét alkotják –, de a korábbi négyezres közösség mára kétezresre olvadt, s egyre kisebb létszámmal indulnak a magyar iskolai első osztályok. A szerb tengerben lévő, a Magyarországról érkezett turisták körében igencsak népszerű település igazi zárvány: a helyiek többsége csak töri a szerbet, s emiatt alig tud érvényesülni a faluhatáron túl.
A határon túli magyarság ezer szállal kötődik az anyaországhoz; ezt a médiafogyasztási szokások is bizonyítják. A budapesti Médiatudományi Intézet tavaly közzétett tanulmánya szerint a szomszédos országokban élő magyarok egyértelműen a magyarországi médiumokat részesítik előnyben. A legnépszerűbbek a magyar kereskedelmi tévék, utánuk a magyar közszolgálati adók, és csak ezután következnek az adott állam magyar nyelvű tévéadásai. Még nagyobb a különbség abban, hogy melyik adóból tájékozódnak a hírekről. Itt is a magyar kereskedelmi adók tarolnak: Erdélyben, Szlovákiában, illetve a Kárpátalján csupán a magyarok 5–12 százaléka válaszolta azt, hogy gyakran nézi hazája magyar nyelvű tévés hírműsorait. A legjobb eredményt a vajdasági magyar tévé érte el, itt 34 százalékos volt azok aránya, akik hírforrásként tekintenek a helyi magyar nyelvű adókra. Az internetes honlapok közül is a magyarországiak állnak az élen, a megkérdezettek 80-90 százaléka nyilatkozott úgy, hogy gyakran látogatja azokat.
Az érzelmek is az anyaországhoz kötik a kényszerkisebbségi magyarokat. Erre utal az ugyancsak a Médiatudományi Intézet által közzétett tanulmány, amely azt vizsgálta, a helyi magyarok hány százaléka drukkol a magyar csapatnak, ha az a románok, szerbek, szlovákok, illetve ukránok ellen játszik. A csúcsot Kárpátalja tartja 82 százalékkal, míg Erdélyben és Szlovákiában a megkérdezettek háromnegyede, a Vajdaságban pedig a hetven százaléka szurkol mindig a magyar félnek. Jelentős eltérés mutatkozott ugyanakkor a homogén magyar családok, illetve a vegyes házasságban élők között: az előbbiekben nyolcvan, az utóbbiakban pedig hatvan százalék körül alakult a magyaroknak drukkolók aránya.
A kolozsvári Kvantum cég felmérése szerint a határon túli magyarok között közepes az érdeklődés a magyarországi parlamenti választások iránt. Az eredmények szempontjából legfontosabb Erdélyben a megkérdezettek 46 százaléka mondta azt, hogy a 2014-es választás előtt kéri a honosítást, és szavazni szeretne. Az elvi hajlandóság valószínűleg nagyobb, mint amekkora a valós részvételi arány lesz – a szakértők azzal számolnak, hogy 200-300 ezer erdélyi magyar voksol majd –, a legnagyobb, 55 százalék körüli támogatottságra a Fidesz számíthat.
Bár a Vajdaságban eddig nem készült átfogó közvélemény-kutatás a helyiek magyarországi pártpreferenciáiról, a Fidesz baráti viszonyt ápol a Vajdasági Magyar Szövetséggel (VMSZ), és Orbán Viktor miniszterelnök tavaly személyesen látogatott el Szabadkára, hogy a szerbiai választások előtt kampányoljon a VMSZ mellett. Jövőre a legnagyobb vajdasági magyar szervezet minden bizonnyal visszaadja majd a kölcsönt. Ez már csak azért is valószínű, mert az MSZP neve – bár a szocialisták szemmel láthatóan azon fáradoznak, hogy rendezzék kapcsolataikat a külhoni magyarok pártjaival – a határon túli magyarok körében egybeforrott a kettős állampolgárságról rendezett 2004-es népszavazáson a baloldaliak által sugallt nemmel.
Szlovákiában – elsősorban a kettős állampolgárságot tiltó törvény miatt – valószínűleg alig lesz érdeklődés a magyarországi választás iránt, s a HVG értesülései szerint hasonló lesz a helyzet Kárpátalján is. A helyiek között nagyon alacsony a választási hajlandóság, és aligha valószínű, hogy tömegesen veszik maguknak a fáradságot, hogy Magyarországra vagy a kárpátaljai magyar diplomáciai képviseletekre utazzanak szavazni.
NÉMETH ANDRÁS
Oroszországban fokozatosan erősödik a cenzúra, a folyamat különösen azután gyorsult fel, hogy a hadseregnek 2022-ben nem sikerült három nap alatt leigáznia a szomszédos Ukrajnát. Most viszont szintet léptek Moszkvában, már az internetes böngészésért is bárkit megbüntethetnek.
Szaporodnak a helyi önazonosság védelme nevében hozott rendeletek.
Balásy Gyula cége több mint 10 milliárd forintért bonyolítja a rendezvényeket, ehhez jöhet még a tűzijáték.
