A nyugdíjakat kipostázzák, a légiirányítók, a határőrök és a rendőrök felveszik a munkát, szolgálatba lépnek a katonák is, de a nemzeti parkok és a szövetségi kormány kezelésében lévő múzeumok bezárnak, és az amerikai államapparátus 2,1 millió civil alkalmazottja közül akár 800 ezret is kényszerszabadságra küldenek. Az élet tehát nem állt meg, bár a 2014-es pénzügyi év október 1-jei kezdetekor nincs érvényes költségvetés az USA-ban. A nemzetközi pénzpiacok idegesek, és a világ gazdaságilag és katonailag leghatalmasabb országa átmenetileg nem ésszerű kompromisszumok alapján működő demokráciára, hanem szemben álló politikai tömbök által megbénított banánköztársaságra hasonlít.
Nem lehet mondani, hogy a kormánygépezet egy részének leállása újdonság lenne az USA-ban, ahol 1976 óta összesen 17 alkalommal esett meg ez a csúfság. Az 1970-es évek összecsapásai után az 1980-as években már csak 2-3 napig tartottak a kényszerszünetek, a civakodó felek gyorsan egyezségre jutottak. Fordulat 1995-ben következett be, amikor az előző évi törvényhozási választásokon a washingtoni kongresszus két háza fölötti ellenőrzést négy évtized után megszerző republikánusok politikai céljaik eléréséért kétszer is megbénították Bill Clinton elnök kormányának működését. A konzervatív forradalmat hirdető Newt Gingrich képviselőházi elnök vezetésével előbb novemberben öt napra – ezalatt jött össze Clinton a gyakornokként a Fehér Házban dolgozó Monica Lewinskyvel, amiből az elnök alkotmányos vád alá helyezéséhez vezető, világraszóló szexbotrány lett –, majd decemberben és 1996 januárjában újabb 21 napra részleges leállásra kényszerítették az államgépezetet.
Az eredmény az lett, hogy az amerikaiak megharagudtak a politikusokra, kiváltképp a republikánusokra, a csetepatéból győztesként kikeveredő Clinton pedig az 1996-os elnökválasztáson könnyedén legyőzte Bob Dole szenátort. Az akkori leckére figyelmezteti a képviselőházi republikánusokat a párt establishmentje, de a The Wall Street Journal gazdasági napilap konzervatív beállítottságú szerkesztőségi oldala és Karl Rove, a George W. Busht két elnöki mandátumhoz juttató stratéga is. A kongresszus alsóházát ellenőrző republikánusok azonban nem engednek, és olyan költségvetési törvénytervezetet szavaztak meg, amely elfogadhatatlan a demokraták uralta szenátus, valamint Barack Obama elnök számára. Ragaszkodnak ugyanis ahhoz, hogy a 2010-ben – az akkor még mindkét házában demokrata többségű kongresszus által – elfogadott egészségbiztosítási reformra egy cent se jusson.
A republikánusok, miután a 2010-es törvényhozási választáson visszaszerezték a képviselőház ellenőrzését, már több mint negyven törvényjavaslatban próbálták megtorpedózni az egészségbiztosítást megfizethetőbbé – de 30 millió amerikai számára még mindig csak kormányzati segítséggel elérhetővé – alakító reformot, ami Obama elnökségének valószínűleg legfontosabb öröksége. Nem csoda, hogy a Fehér Ház ura nem enged, különösen, hogy a legfelső bíróság tavaly 5:4-es többséggel – amit a négy liberális tag mellé állt konzervatív John Roberts, a testület elnöke hozott ki – alkotmányosnak minősítette a jogszabályt. A reformot egyébként az amerikaiak 52 százaléka ellenzi, ám legalább kétharmaduk – és a republikánusok többsége – úgy véli, hiba a beindításának megakadályozása végett megbénítani a kormánygépezet működését.
A republikánus párt azonban egyre inkább a konzervatív, úgynevezett teadélutános mozgalom foglya. Az eredetileg az adóztatás mértékét kifogásoló – nevüket is a függetlenségi háborúhoz vezető, a gyarmattartó britek által a teára kivetett adó miatti 1773-as bostoni lázadásról választó – mozgalom már mindent ellenez, amiben a kormány túlterjeszkedését látja, és a befolyása olyan mérsékelt republikánus politikusokat is meghátrálásra késztet, mint John Boehner képviselőházi elnök vagy Mitch McConnell, a szenátusi republikánus kisebbség vezetője. Egy politikai elemzés szerint a 233 republikánus képviselő közül 94-nek olyan választókerületben van mandátuma, ahol 2012-ben az Obamától országosan súlyos vereséget szenvedő Mitt Romney legalább a szavazatok 60 százalékát megszerezte. Vagyis az ottani szavazók annyira konzervatívak, hogy nagyobb okuk van félni egy előválasztástól, ahol a republikánus jelöltségért teadélutános ellenfelük támad, mint attól, hogy aztán legyőzi őket egy demokrata.
A republikánusok konzervatív szárnya számára – amelynek képviseletében Ted Cruz texasi szenátor a múlt hét keddjéről szerdájára 21 óra 19 percet beszélt obstrukcióként, ügyelve arra, hogy a C-Span csatorna által közvetített „műsorban” esti mesét is mondjon otthon lévő gyerekeinek – a költségvetési vita csak az első csata volt. Az amerikai pénzügyminisztérium számítása szerint ugyanis október második felében elfogy a kasszából a pénz – és az USA technikailag fizetésképtelenné válik, ami megrengetheti a világgazdaságot –, tehát meg kell emelni a szövetségi kormány eladósodására megszabott, jelenleg 16,7 ezermilliárd dolláros limitet. Hasonló összecsapás 2011 nyarán már lezajlott – akkor a Standard & Poor's hitelminősítő megfosztotta a legjobb, AAA besorolásától az USA-t –, és tűzszünettel ért véget. Most viszont a képviselőházi republikánusok csak úgy hajlandók egy évre megemelni a plafont, ha ugyanennyi időre elhalasztják az egészségbiztosítási reform bevezetését. És azt is szeretnék, ha Obama jóváhagyná a Kanadából a Mexikói-öböl finomítóiig tartó, 2700 kilométeres Keystone XL olajvezeték építését, lazítaná a környezetvédelmi szabályozást, s minderre masnit kötne adócsökkentésből.
NAGY GÁBOR
