Egy azeri híradás szerint magyar újságírók érkeztek Azerbajdzsánba, hogy információt szerezzenek és helyszíneket találjanak a hegyi karabahi háborút azeri szemszögből feldolgozó filmjükhöz. Az MTVA szerint nekik nincs közük az ügyhöz.
Magyar újságírócsoport látogatott az azerbajdzsáni Tartar körzetbe a karabahi örmény-azeri konfliktusról készítendő film előkészítésére – adta hírül szerdán az Azernews.com. A magyarok a hegyi karabahi háborúról készülnek filmet – vélhetően dokumentumfilmet – forgatni az azeri híradás szerint.
A hír szerint az "Information and Communication Fund"-tól érkezett újságírócsoport látogatásának célja az volt, hogy minél többet megtudjanak a hegyi karabahi konfliktus azeri oldaláról. Találkoztak kitelepített személyekkel is, akiket oktatási központokban készítettek fel a tévésekkel való találkozóra. A vendégeket tájékoztatták az örmény katonák által elkövetett atrocitásokról.
A magyarok filmje – olvasható az azeri hírben – elmondja majd a világnak az igazságot Karabahról. Az újságírók egyelőre a helyszínek kiválasztásával foglalkoznak, és úgy tervezik, hogy hamarosan visszatérnek Azerbajdzsánba.
Az állítólagos filmről a hvg.hu megkérdezte az MTVA sajtótőnökét, aki közölte: végigkérdeztek mindenkit, aki szóba jöhetne egy ilyen jellegű projektnél, ám a közmédiában senki sem foglalkozik ilyesmivel, nem is jártak most Azerbajdzsánban. Ráadásul - mondta a sajtófőnök - az MTVA-nek nem is ez az angol elnevezése.
Hegyi Karabah egy örmény többségű enklávé Azerbajdzsánon belül – olvasható a Wikipedián. Az azeriek a Szovjetunió széthullása óta igyekeztek megfékezni az örmény elszakadási mozgalmat. 1988 februárjában Karabah megszavazta, hogy csatlakozik Örményországhoz, de a döntést az azeriak bojkottálták. A konfliktus etnikai tisztogatásig fajult. Azerbajdzsán 1991-ben kikiáltotta függetlenségét, és ugyanígy tett Hegyi Karabah is. 1992-ben emiatt újra fellángolt az etnikai konfliktus.
Az Azernews arról ír, hogy 1992 februárjában az örmény katonák a szomszédos, már elfoglalt településekről heves tűz alá vették Khojaly városát, majd a szovjet hadsereg támogatásával le is rohanták azt. A támadás 613 civil – köztük nők, gyerekek és idősek – életét követelte.
Tíz év populista önszabotálás után lépett a kormány, és mentőövet dobott a rezsicsökkentéssel elsorvasztott víziközműcégeknek. Ez még mindig nem elég ahhoz, hogy az újrainduló felújítások úgy javítsanak a hazai csőhálózaton, ahogy kéne.
A háború mellett harc folyik az élelmiszerért, és repedezik a klánok és a Hamász hallgatólagos paktuma.
Az influenszernek bíróság elé kellett állnia, de hozzászólása még a bírót is megnevettette.
