Az AFP előzetes anyagában jelzi, hogy a Kreml feje közös asztalhoz ül török kollégájával, Recep Tayyip Erdogannal, és áttekintik mindazokat a kérdéseket, amelyek a jelen helyzetben összekötik vagy elválasztják a NATO-tag Törökországot és az utóbbi időben a nemzetközi színtéren egyre keményebben fellépő "orosz medvét".

"A két félnek vannak közös érdekeik, és nem szeretnék, ha ezeket kisebb konfliktusok csorbítanák" - idézi a francia hírügynökség Ilter Turant, az isztambuli egyetem professzorát.
A hírügynökség utal számos kommentárra, amely szerint mind a 60 éves Erdogan, mind pedig a 62 éves Putyin karizmatikus és ambiciózus vezető, aki múlt századi birodalom utódállamát irányítja, s aki komoly, erőszakos belső társadalmi megmozdulásokkal volt kénytelen szembenézni (Oroszország 2011-2012-ben, Törökország pedig 2013 közepén); ezeken mindkettőjüknek sikerült felülkerekedniük, újra megválasztották őket országuk élére.

Az AFP megállapítja, hogy a két ország eltérő álláspontot vall Szíria kérdésében: míg Putyin Bassár el-Aszad elnök biztos támogatója, addig Erdogan fáradhatatlanul követeli a szíriai elnök eltávolítását a hatalomból. Egybeesnek viszont érdekeik az Iszlám Állam elleni küzdelemmel kapcsolatosan, Moszkva és Ankara egyaránt szükségesnek tartja a terrorista szervezet elleni hatékony fellépést. Az utóbbi időben ugyanakkor mindkét országnak feszültté vált a viszonya a Nyugattal.

Jelentős összekötő kapocs közöttük a gazdasági együttműködés és kereskedelem. Az energiaellátás területén - mint azt az AFP megállapítja - kölcsönösen szükségük van egymásra.

Törökország a tizenkettedik az orosz földgázvásárlók rangsorában, közvetlenül Németország után. Oroszország és Törökország éppen a napokban állapodott meg arról, hogy a jövőben fokozzák a Kék Áramlat gázvezetéken exportált gáz mennyiségét, évente mintegy 3 milliárd köbméterre emelve azt. Ankarában 2010-ben aláírták a megállapodást arról, hogy Oroszország 20 milliárd dollárért épít négyreaktoros atomerőművet Törökországban.