Három volt szovjet tagköztársasággal is megkötötte Brüsszel a társulási és szabadkereskedelmi egyezményt: Grúzia, Moldova és Ukrajna vezetői a múlt heti EU-csúcson írták alá az országuk európai integrációjának felgyorsítását célzó dokumentumokat. A legnagyobb falat Ukrajna volt, hiszen tavaly novemberben éppen azért tört ki az idei év elején zavargásokba, majd márciusban polgárháborúba torkollt belpolitikai válság, mert a közben elűzött államfő, Viktor Janukovics az utolsó pillanatban bejelentette: nem szignálja az egyezményt, s országát inkább Oroszország felé tereli.
Az EU–Ukrajna szabadkereskedelmi megállapodást aláíró Pjotr Porosenko májusban megválasztott ukrán államfő a múlt héten Brüsszelben közölte: Kijev újabb három nappal meghosszabbítja a kelet-ukrajnai fronton hirdetett egyoldalú tűzszünetet, ám félő, hogy a vérontást ezúttal sem sikerül megállítani. Már csak azért sem, mert kedden az ukrán hadsereg újabb átfogó támadást indított az Oroszország-párti szakadárok kezén lévő területek visszafoglalására.
Az 1991-ben széthullott Szovjetunió utódállamainak nyugati integrációját rossz szemmel néző Oroszország – amelynek tavaly még sikerült eltántorítani Ukrajnát a szabadkereskedelmi egyezmény aláírásától – megfenyegette a hármakat. „Lépéseket teszünk, ha az EU-val megkötött szerződések káros hatással lesznek az orosz gazdaságra” – jelentette be Dmitrij Peskov, Vlagyimir Putyin orosz államfő szóvivője. A büntetőintézkedések szinte biztosra vehetők, Moszkva ugyanis – befolyásának csökkenése mellett – elsősorban attól tart, hogy a szabadkereskedelmi egyezményt aláíró országok területéről elárasztják az olcsóbb nyugati termékek az orosz piacokat is. Az orosz ellenlépések hatékonyságát csökkentheti, hogy moszkvai lapértesülések szerint az Oroszországgal vámunióra lépett két állam, Kazahsztán és Belarusz egyelőre nem támogatja az Ukrajnából, Moldovából és Grúziából érkező import korlátozását.
