A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
A helyi beszámolók szerint az Önrendelkezés nevű ellenzéki párt szimpatizánsai, valamint más elégedetlen koszovóiak elsősorban Aleksandar Jablanovic koszovói szerb miniszter kormányból való kizárását követelték.
Az Önrendelkezés kedden 16 óráig adott időt a pristinai kormánynak arra, hogy menessze a minisztert, aki néhány napja szörnyetegnek nevezte koszovói albán nők egy csoportját, a még mindig eltűntként nyilvántartott albánok hozzátartozóit. A csoport január 6-án, az ortodox karácsony napján kövekkel dobált meg egy buszt, amellyel a Koszovóból elszármazott szerbek szerették volna meglátogatni egykori otthonaikat.
Szombaton már volt egy hasonló tüntetés a koszovói fővárosban, akkor a rendőrség könnygázt vetett be. A demonstrálók kövekkel dobálták meg a kormányépületet, amely előtt tüntettek, több ablakot betörtek. 19 rendőr megsérült, 22 tüntetőt őrizetbe vettek.
Az emberek azután vonultak ismét utcára, hogy az ellenzéki párt követelését még csak napirendre sem tűzte keddi ülésén a kormány.
A tüntetők szerint a koszovói kormány túl engedékeny Szerbiával szemben, a miniszterelnök, Isa Mustafa Szerbia szolgája, Hashim Thaci volt kormányfő és jelenlegi külügyminiszter pedig börtönbe való – olvasható azokon a táblákon, amelyekkel Pristina főterére vonultak az emberek.
Január közepén felröppent a hír, hogy Pristina saját igazgatása alá vonná az észak-koszovói Mitrovica melletti Trepca bányát, a szerb kormány azonban határozottan tiltakozott ez ellen, főként azért, mert továbbra is saját tartományának tekinti Koszovót. Később a koszovói kormány visszavonta az indítványt, a lakosság azonban követeli az egykori Jugoszlávia legnagyobb ólom-, cink- és ezüstbányájának átvételét.
Az 1,8 milliós Koszovó lakosságának túlnyomó többsége albán nemzetiségű, a szerb kisebbséget 120 ezer fősre becsülik. Koszovó és Szerbia viszonya 2008 óta rendezetlen, Pristina akkor egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét, amelyet Belgrád azóta sem ismer el, míg a világ több mint száz országa szerint Koszovó önálló állam. A kapcsolat rendezése érdekében február 9-én Brüsszelben ismét tárgyalóasztalhoz ül a szerb és a koszovói kormányfő.
2008 óta nem voltak a keddihez hasonló mértékű utcai zavargások Koszovóban.
