Liu Csen-min kínai külügyminiszter-helyettes Ashok Kantának kifejezte, Modi lépése "aláásta Kína területi szuverenitását, jogait és érdekeit". Lin a kínai kormány határozott elégedetlenségének és "megingathatatlan ellenzésének" adott hangot a történtek miatt.
Az indiai miniszterelnök Modi a kelet-himalájai állam 1987. február 20-i megalapításának évfordulós megemlékezésére utazott a térségbe. Szimbolikusan útjára indította az első gyorsvonatot, amely az Arunácsal Pradest Újdelhivel köti össze, jelen volt egy távvezeték építésének elindításánál és egy ivóvízhálózati projekt ünnepélyes átadásánál is.
A kínai külügyminisztérium és Kína újdelhi nagykövetsége már pénteken tiltakozott Modi vizitje miatt, azt hangsúlyozva, hogy Kína sosem ismerte el "az úgynevezett Arunácsal Pradest", amelyet "India egyoldalúan hozott létre".
A beszámolók kitérnek arra, hogy a kérdéses területet Kína Dél-Tibet részének tekinti, amelyet álláspontja szerint India illegálisan tart megszállva. A terület elfoglalásának alapja az úgynevezett McMahon-vonal, amelyet az 1914-es szimlai egyezményben határoztak meg. Szimlában Nagy-Britannia, Kína és Tibet képviselői között folytak tárgyalások, az egyezmény elismerte Kína védnökségi jogát Tibet felett, de kimondta autonómiáját. A Kína és Brit-India határaként megszabott McMahon-vonallal Tibetet Külső- és Belső-Tibetre osztották, amit végül egyetlen kínai kormány sem fogadott el.
Kína és India e területeken rövid, egy hónapon át tartó háborút vívott 1962-ben. Akkor a kínai haderő elfoglalta Arunácsal Prades nagyobb részét, majd miután kikiáltotta győzelmét, fegyverszünetet jelentett be, önként visszavonult és később hadifoglyait is kiadta. Kína és India kölcsönösen egymás vádolja különböző területek illegális elfoglalásával és csak 2005-ben fogadták el azokat a "politikai paramétereket és irányelveket", amelyek alapján eddig már 17 tárgyalási fordulót tartottak, eredménytelenül.
