Az eddigi gyakorlat alkalmas volt arra, hogy előítéletet váltson ki, és ezért a bíróság ezen túl semmilyen esetben sem engedheti meg, hogy a rabok a jellemzően használt sárga mellényben, vagy bilincsbe verve jelenjenek meg a tárgyaláson. A külsőségeket érintő változtatások érintik a szoros fizikai rendőri őrizetet is.

A legfelsőbb bíróság kötelező érvényű döntését bejelentő Ho Hsziao-zsung azt mondta, hogy amikor a gyanúsítottak még nem elítéltek, nem állíthatók be bűnözőknek. Közölte, hogy rendőrséggel és más szervekkel karöltve hamarosan megkezdik a döntés végrehajtatását.

Ho arról is beszélt, hogy az igazságügyi reformok a bíróságok méltányos működését, tevékenységük függetlenségét szolgálja azzal a céllal, hogy munkájukba minél kevesebb hivatalos és nem hivatalos beavatkozásra nyíljon lehetőség. A bírósági tárgyalásoknak a tényszerű bizonyítékokra alapozottan kell igazságos ítéleteiket hozniuk - tette hozzá.

Li Sao-ping, a legfelsőbb bíróság helyettes vezetője elismerte, hogy a védelem és az emberi jogok tiszteletben tartása terén van még mit javítaniuk az igazságügyi szerveknek. Úgy vélte, hogy a bírókat szigorúbb ellenőrzés alá kell vonni, hogy ne fordulhassanak elő hatalommal való visszaélések, vagy akár tévedések. Kijelentette, sok helyütt megfeledkeznek róla, hogy az ítélet meghozatala az eljáró bíró hatásköre.

Li kijelentette, a tárgyalásokat átláthatóbbakká kell tenni, az azokon való jelenlétre lehetőséget kell adni a nyilvánosság számára, de a bíróság adottságait figyelembe véve a közönség száma korlátozható.

Kínában két hete jelentették be azt a kormányhatározatot, amely arról rendelkezett, hogy a rendőröknek a bűnügyi eljárások során filmre kell venniük a kihallgatásokat. Az indoklásban megjegyezték, a videóra rögzítés előírásával a vallomások fenyegetéssel és kínzással történő kicsikarását kívánják megakadályozni.

A kínai pártvezetés tavaly ősszel először tűzte napirendjére a jogállamiság kérdését és először foglalt állást abban, hogy elsődleges feladatának tekinti az alkotmány érvényesítését. A központi bizottság akkori plenáris ülésén sürgős feladatnak nevezték egy törvénytisztelő kormány felépítését, az igazságügyi rendszer hitelességének javítását, a lakosság jogtudatosságának elősegítését, és egy törvényekre alapuló társadalom kialakítását.