Nem vonják vissza az Assange ellen kiadott svéd elfogatóparancsot

Svédország legfelsőbb bírósága elutasította hétfőn Julian Assange, a WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítójának fellebbezését az elfogatóparanccsal kapcsolatban, amelyet nemi erőszak vádja miatt adtak ki ellene.

  • MTI MTI
Nem vonják vissza az Assange ellen kiadott svéd elfogatóparancsot

A 43 éves ausztrál férfi 2012 júniusa óta Ecuador londoni nagykövetségén van, hogy elkerülje kiadatását Svédországnak.

Assange tagadja az ellene felhozott vádakat. Szerinte Stockholm csak azért vádolja nemi erőszakkal, hogy kiadhassák őt Washingtonnak, amely felelősségre akarja vonni 250 ezer titkos amerikai diplomáciai irat kiszivárogtatása miatt.

A svéd legfelsőbb bíróság hétfői közleményében felhívta a figyelmet arra, hogy határozatában szerepet játszott a svéd ügyészség márciusi döntése, miszerint jobb megoldás hiányában Ecuador londoni nagykövetségén hallgatnák ki Assange-ot.

A svéd testület szerint a mostani helyzetben nincs miért felfüggeszteni a 2010-ben Assange távollétében elrendelt elfogatóparancsot. A fellebbezés ügyében határozó öt bíró közül egy helyezkedett ettől eltérő álláspontra.

Per Samuelson, a WikiLeaks-alapító ügyvédje csalódottságának adott hangot a hétfői bírósági döntés miatt.

"Természetesen csalódottak vagyunk, szerintünk a legfelsőbb bíróság hibásan kezeli az ügyet" – nyilatkozott a Reutersnek Samuelson. Assange kérését az ellene elrendelt elfogatóparancs érvénytelenítésére korábban már elsőfokon és fellebbviteli szinten is elutasították.

A svéd hatóságok a WikiLeaks két egykori önkéntesének feljelentése alapján körözik az ausztrál férfit, egyikük nemi erőszakkal, a másik szexuális zaklatással vádolja a kiszivárogtató portál alapítóját.

Assange a bűncselekményeket állítólag 2010 augusztusában követte el, amikor Svédországban járt.

Az amerikai diplomáciai iratok kiszivárogtatása miatt az Egyesült Államokban akár halálbüntetés is várhat Assange-ra.

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?