Az izraeli-iráni háború lezárását jelentette be Donald Trump
A bejelentés hírére beszakadt az olaj ára.
43 órás tárgyalás végén Phenjan és Szöul megegyezett abban, hogy kölcsönösen engedményeket tesznek egymásnak, és ezáltal oldják az elmúlt napok során egyre erősödő feszültséget, ami már-már háborúval fenyegetett.
Az elmúlt napok feszültségei, a kölcsönös fenyegetések után hétfőn megállapodás született a két Korea között a háborús veszély elhárításáról - jelentette be a dél-koreai elnöki szóvivő.
Phenjan sajnálkozását fejezte ki a dél-koreai katonák megsebesülése miatt, és ennek nyomán az egyezség értelmében Szöul órákon belül felhagy a határon túlra, az észak-koreai rezsim ellen irányuló propagandatartalmú műsorszórással.
A 43 órás, maratoni hosszúságúra nyúlt egyeztetések során abban is megegyeztek, hogy mihelyst lehetséges, újabb tárgyalásra fog sor kerülni Észak- és Dél-Korea képviselői között. Az egyezményben emellett ígéretet tettek rá, hogy elő fogják mozdítani az 1950-1953-as koreai háborúban elszakított családok újraegyesítését.
A megállapodás részleteiről Kim Kvan Dzsin dél-koreai elnöki nemzetbiztonsági tanácsadó, a déli tárgyalódelegáció vezetője számolt be közép-európai idő szerint este 7 órakor. A volt nemzetvédelmi miniszter szerint "nagyon sokatmondó", hogy Észak-Korea bocsánatot kért a felrobbant akna okozta sérülésekért.
A felek között szombat este kezdődtek kétoldalú tárgyalások a határ menti Panmindzsonban. Pak Gun Hje dél-koreai elnök korábban azt mondta, hogy országa addig folytatja a propagandatartalmú műsorszórást, amíg Phenjan nem kér bocsánatot a fegyveres provokációkért.
Aknára propagandaadás volt a válasz
A Koreai-félszigeten azután éleződött ki a feszültség, hogy a dél-koreai hadsereg Észak-Korea felé kilőtt tüzérségi sorozatokkal válaszolt csütörtökön arra, hogy a területén egy feltételezhetően északról kilőtt lövedék csapódott be a phenjani rezsim elleni propagandát harsogó hangszóróinak irányában.
A két Korea határán húzódó demilitarizált övezetben az előző héten felrobbant egy akna és súlyosan megsebesített két dél-koreai katonát. Az eset arra késztette Szöult, hogy tizenegy év után újraindítsa a határon túlra irányuló, propagandatartalmú műsorszórást. Észak-Korea tagadta, hogy aknát telepített volna az övezetbe.
Phenjan a múlt csütörtökön ultimátumot adott Szöulnak, hogy amennyiben nem hagy fel a propagandával helyi idő szerint szombat délután öt óráig, katonai lépéseket fog tenni. A fenyegetőzés ellenére semmilyen újabb incidens nem történt.
A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és a Koreai Köztársaság hivatalosan máig hadban áll egymással, mivel a koreai háború hadműveleteit lezáró 1953-as tűzszünet után nem kötöttek békeszerződést.
A bejelentés hírére beszakadt az olaj ára.
Teherán kommunikációjából az olvasható ki, hogy szeretnék az ellenségeskedést ennyiben hagyni.
Bár a támadás meglepte a világot, voltak jól látható előjelei annak, hogy mire készül az Egyesült Államok.
Korábban Lázár János azzal vádolta meg őket, hogy túlterheléses támadást indítottak az EMMA rendszere ellen.
Lázár János tiszás hőbörgésről és hobbivasutas dünnyögésről írt a Facebookon.
Az elnökkel egyszer az irodájában, egyszer pedig Lengyelországban próbáltak végezni.
Karácsony Gergely ismét felhívta a figyelmet arra: önkormányzati rendezvényről van szó.