Igaza lett Orbán Viktornak menekültügyben, hisz az EU az általa javasolt megoldáscsomag szellemében kezdett el cselekvési terveket kidolgozni, legalábbis első látásra nagyon így tűnik. Ha kicsit közelebbről megnézzük, azért épp a szellemiség az, ami nem egyezik Orbánéval, és ez az intézkedéseken is meglátszik. Ha pedig kicsit jobban megkapargatjuk a történéseket, és mindezt egybenézzük az orosz bombázásokkal, az egész kérdés sokkal riasztóbb kontextusba kerül.

Orosz bombázás - riasztó kontextus

AFP / Orosz Honvédelmi Minisztérium

Az Európai Bizottság tegnap terjesztette elő rövid és középtávú tervét menekültügyben, amelyben Törökországnak afféle EU-n kívüli ököl szerepet szánnak (a tervet a törökök még nem fogadták el).

EU-s terv Törökországnak

Ez alapján Törökország rengeteg pénzt és szervezeti segítséget kap a menekültek elhelyezésére, és arra, hogy a földönfutóvá vált kényszermigránsok ne egy sátorban éljenek évekig. Az EU a pluszforrások helyes elköltését saját maga ellenőrizné – krízis ide vagy oda, nem bízik a török antikorrupciós erélyben. A cél nyilvánvaló: szeretnék megtörni a migrációs lendületet, javítanának (szintén pénzzel) a menekültek helyzetén Jordániában, Libanonban, Egyiptomban, Irakban és Szírián belül.

Most jön az a pont, amitől Orbán felszisszen: az EU további menekültek rendezett keretek közötti átvételét kezdeményezné Törökországból Európába. Konkrét számok nincsenek, de nem kérdés, újabb kvótatervek jönnek, ami ellen Magyarország minden fórumon tiltakozik. A Fidesz egyebek mellett azt kéri a kormánytól, forduljon az EU Bíróságához Szlovákia mintáját követve. Szijjártó Péter pedig szakadatlan roadshow-zik, hogy kvótarendszert érintő kritikáját kifejtse.

Törökországgal szemben komoly elvárásokat is megfogalmazott az EU a támogatás fejében: a török idegenrendészeti szabályozást közelítenie kell az európai sztenderdekhez, erősítenie kell a menekültügyi regisztrációt, segítenie a menekültek letelepedését és törökországi integrációját. Ezzel egy időben az EU kész arra, hogy Törökországgal együtt lépjen fel az embercsempészet ellen (szakértők szerint 30 ezer embercsempész működik az országban). Együtt ellenőriznék a menekültútvonalakat, közösen szűrnék ki a gazdasági migránsokat, és toloncolnák vissza azokat, akik nem jogosultak oltalomra. Az EU még azt is felvetette, hogy a törökök közösen folytassanak határellenőrzést az ősellenség – Ciprus ügyében határvitában is álló – görögökkel.

Menekültek Törökországban

AFP / Yasin Akgul

Törökországnak tehát meg kell tudnia állítani a menekültek áramlását az ellátás javításával és a határvédelemmel, adminisztrációs eszközökkel. Az EU nem többet és nem kevesebbet akar elérni, erre viszont hajlandó eurómilliárdokat adni. Ugyanakkor folytatná a menekültek lassabb iramú letelepítését az EU-ba, ezért is állítaná fel a menekültügyi eljárást lefolytató hotspotokat Törökországban – márpedig ez szúrja szemét a V4-eknek, de legjobban Szlovákiának és Magyarországnak.

Újjáéledő hidegháború?

Recep Tayyip Erdogan államfő hónapok óta szeretné elérni, hogy jöjjön létre Észak-Szíriában egy 33 km-es biztonsági zóna, amelyre repülési tilalom is érvényes lenne. Ez a pufferzóna a szíriai belső menekülteket védené a légicsapásoktól, illetve – ez nyilván török érdek – a kurdok terjeszkedését is korlátozná. A törökök egyébként már három hadműveletben bombázták az ISIS és a kurd terrorista PKK állásait. Az EU javaslata azonban nem tartalmazza a biztonsági zónák létrehozását. Marc Pierini volt törökországi ENSZ-nagykövet szerint ez szelíd jelzés volt Törökországnak, hogy az ilyesmi ENSZ- és nem EB-hatáskör. A politikus szerint ma már nem kialakítható repülésmentes zóna, és egy török szakértő is úgy véli, az oroszokkal senki nem mer ujjat húzni. (Az amerikai külügyminiszter John Kerry szerint is ki kéne alakítani ilyen zónákat, de kevés esélyt lát a terv megvalósítására.) Az oroszok olyan elektronikus fegyvert is telepítettek Szíriába (Krasukjának hívják), amely a repülőket zavarhatja meg, és ellehetetleníti a repülésmentes zóna kialakítását.

Menekültek és Erdogan plakátja Isztambulban

AFP / Yasin Akgul

Ám Törökországnak nemcsak menekültügyben növekszik a jelentősége, NATO-tagállamként az orosz beavatkozás miatt is fokozott figyelem hárul rá. Az oroszok megsértették a török légteret – utóbb időjárási zavarokra fogták a dolgot, de a NATO is arról beszélt, a légtérsértés nem volt véletlen, hosszabb ideig tartott, mint bármely más korábbi hasonló eset. Erdogan is kemény szavakat használt („aki Törökországot támadja, a NATO-t támadja”), bár elemi érdeke Oroszországgal (és Iránnal) normális kapcsolatokat fenntartania, hisz gázt az előbbitől, olajat az utóbbitól importál – szakértők szerint nem kockáztat nyílt konfrontációt az oroszokkal.

Közelebb a harmadik világháborúhoz?

Oroszország fellépése jelenleg nem a helyzet stabilizálásában segít, hanem inkább a feszültséget fokozza: légicsapásai azt a négymillió menekülttel zsúfolt Aleppo környéki vidéket érik, ahonnan bármikor további százezrek indulhatnak útnak. Az EU elemi érdeke tehát egyre inkább szembefordul Oroszországgal, aki a bombázásokkal az EU-t is zsarolhatja. Ugyanakkor a szunnita világ őrjöng, mert az oroszok épp a diktátor Aszadot igyekeznek megmenteni, akivel szemben, úgy tűnt, mostanra hozott a harcuk kézzelfogható eredményeket.

Vagyis egyre rosszabb a helyzet. Az oroszok céljait jól mutatja, hogy Aszad érdekében légvédelmi fegyverzetet is szállítottak Szíriába, ami egyáltalán nem szükséges a légierővel nem rendelkező ISIS elleni harchoz. Sőt, amerikai szakértők szerint az oroszok a szükségesnél sokkal fejlettebb és kifinomultabb fegyverzetet telepítettek az országba, ami nem túl bizalomerősítő. A NATO élesen bírálja az oroszokat, a brit védelmi miniszter Michael Fallon pedig úgy nyilatkozott: „Őszintén remélem, hogy nem kerültünk közelebb a harmadik világháborúhoz”. Miközben egyre élénkebben élednek fel a hidegháborús reflexek, a magyar külügy az orosz-amerikai együttműködés elkerülhetetlen szükségéről beszél.