Hatszáz életfogytiglanit töltő rab írt közös levelet Ferencnek

Hatszáz életfogytiglani börtönbüntetését töltő rab írt közös levelet amnesztiát remélve Ferenc pápának az olaszországi fegyintézetekből. Az egyházfő korábban rejtett halálbüntetésnek nevezte az életfogytiglani ítéletet.

  • MTI MTI
Hatszáz életfogytiglanit töltő rab írt közös levelet Ferencnek

A tényleges életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt rabok azt írták Ferenc pápának, hogy az egész életre szóló börtön embertelen büntetés. A levél ötlete a 41 éves Giovanni Lentinitől eredt, aki egy calabriai börtönben tölti életfogytiglani büntetését gyilkosság miatt. 

A katolikus egyházfő az amerikai kongresszusban mondott beszédében a halálbüntetés eltörlését szorgalmazta. Ferenc pápa a megválasztása után első Húsvéton egy római, fiatalkorúak börtönében elítéltek lábát mosta meg, tavaly pedig ugyanezt tette a római Rebibbia börtönben. 2014 márciusában a nápolyi Poggioreale, júniusban a calabriai Castrovillari börtönben járt, idén nyáron pedig Bolivia egyik börtönében. 

Az olaszországi rabok nem titkolt reménye az, hogy a Ferenc pápa által meghirdetett és decemberben kezdődő szent évben, amelyet az egyházfő az irgalmasságnak szentel, az olasz kormány vagy parlament amnesztiát rendel el. 

Olaszországban legutóbb 1990-ben rendeltek el általános kegyelmet. II. János Pál  a 2000 jubileumi szent évben is amnesztiát szorgalmazott az olasz politikától, de eredménytelenül. 2006-ban viszont részleges büntetés-elengedéssel csökkentették az olasz börtönök rabjainak számát. 

A több mint kétszáz olasz büntetésvégrehajtási intézetben mintegy 54 ezer rab van. 

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?