Ausztráliában a pszichológiai problémákkal küzdő, 28 éves Martin Bryant 1996. április 29-én a tasmániai Port Arthurban több helyszínen 35 embert meggyilkolt és 23-at megsebesített. A canberrai kormány 12 napon belül előállt egy törvénnyel, amely betiltotta a legtöbb automata és félautomata lőfegyvert. A fegyverbirtoklás alsó korhatárát 18 évben rögzítették, amit 28 napos várakozás után lehet megszerezni. Az ötévente megújítandó fegyvertartási engedélyt – ami visszavonható, ha erre a rendőrség okot lát – önvédelemre hivatkozva nem lehet megkapni. A törvény elfogadásával egy időben fegyver-visszavásárlási programot indítottak, 700 ezer darabot adtak le az ausztrálok, a költség 230 millió dollár volt.
Nagy-Britanniában a 27 éves Michael Ryan 1987. augusztus 19-én az angliai Hungerfordban lövöldözni kezdett, 16 embert megölt és 15-öt megsebesített, majd volt iskolájában öngyilkos lett. A brit kormány 1988-ban betiltotta a félautomata lőfegyvereket, és a vadászpuskák tulajdonosait regisztrációra kötelezte. A 43 éves volt cserkészvezető, Thomas Hamilton 1996. március 13-án a skóciai Dunblane általános iskolájában 16 gyerekkel és a tanárukkal végzett, mielőtt a fegyverét önmaga ellen fordította. 1997-ben a John Major vezette konzervatív, majd választási győzelme után a Tony Blair irányította munkáspárti kormány két lépésben módosította a fegyvertartásról szóló törvényt. A történelmi és a vadász-, illetve sportcélúak kivételével betiltották a kézifegyvereket (sem az 1988-as, sem az 1997-es tilalom nem érvényes Észak-Írországra). Százmillió fontos visszavásárlási programmal 162 ezer fegyvert vontak be, ez azonban nem akadályozta meg az 52 éves Derrick Bird taxisofőrt, hogy 2010. június 2-án az angliai Cumbriában 12 embert megöljön és 11-et megsebesítsen.
Kanadában a 25 éves Marc Lépine 1989. december 6-án a Montreali Egyetem műszaki karának előadójába betörve „Gyűlölöm a feministákat!” kiáltással a férfiakat és a nőket különválasztotta, és az utóbbiak közül 14-et agyonlőtt, és további 14 diákot megsebesített. A kanadai kormány szigorította a fegyvertartást, amit engedélyhez kötött. A félautomata, illetve a vadászfegyvereket regisztrálni kell, az automatákat pedig betiltották.
Japánban az országot 1590-ben újraegyesítő Hidejosi Tojotomi tábornok-főminiszter megtiltotta, hogy a katonákon kívül bárki kardot vagy lőfegyvert birtokoljon. A szigor az évszázadok során nemigen enyhült, s a második világháború után, 1958-ban új törvénnyel erősítették meg. A rendőrökön és a katonákon kívül fegyvertartási engedélyt csak vadászok és sportolók kaphatnak, alapos ellenőrzés után. A 2011-es adatok szerint a 125 milliós országban 271 ezer engedély volt érvényben, ebből 26,6 ezer légfegyverre vonatkozott. Bűncselekmény elkövetésekor a lőfegyver használata súlyosbító körülmény, ezért még a szervezett alvilág, a jakuza is óvakodik tőle.
