A finn pénzügyminiszter EU-ügyi tanácsadóját megihlette az olasz miniszterelnök. Renzi nemrég – még mielőtt Orbán Viktor bejelentette a kvótás népszavazást – arról beszélt, hogy meg kellene vonni az uniós támogatásokat a visegrádi országoktól, ha nem veszik ki a részüket a menekültválság közös kezeléséből.
Pasi Rajala, a finn pénzügyminiszter, Alex Stubb különleges tanácsadója uniós és nemzetközi ügyekben érezhető gúnnyal tett közzé egy tweetet – bár hangsúlyozottan nem hivatalos állásfoglalásként –, amelyben azt kérdezte: „Tartsunk mi is népszavazást? Egyetért azzal, hogy Finnország és mások 22 milliárd eurót adnak Magyarországnak a strukturális alapokból és 3,45 milliárdot vidékfejlesztésre?”.
Should we have a refendum too? "Do you agree that Finland & others pay Hungary €22bn in structural funds & €3.45bn for rural development?"
— Pasi Rajala (@pasiraj) 2016. február 24.
Bejegyzését nem mindenki fogadta egyetértően, az egyik kommentelő azt írta: „Népszavazást mindenütt. Itt az idő ellenőrzés alá vonni országainkat. AZ EU egy nemzetek feletti szörny.”
Egy másik hozzászóló arra figyelmeztet, hogy Rajala felvetése zsarolás, ami politikailag nem túl korrekt, és megkérdezi a tanácsadót: azt gondolja, hogy a fejlesztési pénzekkel megveheti egy ország szabadságát?
Egy lengyel kommentelő arról ír, hogy ha már, akkor tárgyaljanak egy 80 milliárd eurós kártérítésről, amely a németektől járna Varsónak a II. világháborús pusztításokért.
Egy olasz kommentelő népszavazási kérdése pedig – a pár évvel ezelőtti válságra utalva – ez: „Helyes volt, hogy Olaszország közvetetten 63 milliárd eurót fizetett a német bankoknak?".
Az, hogy Magyarországnak nem tetszik az uniós menekültpolitika, a legutóbbi EU-csúcson is kiderült, amikor az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk sürgette, hogy minden tagország tartsa be a közösen hozott jogszabályokat, így a menedékkérők tagországok közötti elosztására vonatkozó megállapodást. Ezzel kapcsolatban vetette fel a csúcson Matteo Renzi olasz miniszterelnök azt, hogy ha a V4-ek, köztük Magyarország nem fogadja el a menekültek elosztásától szóló javaslatot – ezáltal kibújva a közös teherviselés alól – akkor csökkenteni kell az EU költségvetéséből az országok számára folyósítható forrásokat.
Kovács Zoltán kormányszóvivő akkor azzal utasította el Renzi kijelentését, hogy az zsarolás, és a visegrádi országok szilárd álláspontja, hogy nincs helye kötelező menekültkvótáknak.
A kvótákról tárgyalnak csütörtökön is az uniós tagállamok belügyminiszterei. Görögország nagyon kemény álláspontot foglalt el az ügyben, közölte, a közelgő EU-csúcson – amelyen Törökország is részt vesz – minden döntést blokkolni fog, ha azok nem arról szólnak, hogy kötelező jelleggel minden tagország kiveszi részét a menekültválság kezelésének terheiből.
A július 1-i határidő előtti utolsó pillanatban, a hétfői rendkívüli közgyűlésen dőlt el, hogy a fővárosi képviselők kiigazították a már korábban, konszenzussal elfogadott 2025-ös költségvetést, így van újra érvényes büdzséje a fővárosnak – év végéig. Ha nem így lett volna, durva korlátozásokkal és pénzügyi nehézségekkel járó állapotra kellett volna készülni.
A rendelkezés alól csak olyan kiemelt cégek mentesülnek, mint a MÁV vagy az MVM.
Arról is beszélt, ha szemmel lehetne ölni, Brüsszelben egy sortűzzel elintézték volna.
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Ha erre nincs jó válasz, a százezres menet csak színes emléknek lesz jó.
A volt vezérkari főnök azt mondta, jobb lenne, ha például a kézigránát-baleset miatt elrendelt vizsgálat eredményét tennék közzé végre.
A légitársaság szerint még este tíz óra előtt újra felszállhatnak.
