Angel Merkel egy sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva arról beszélt, eddig is volt már példa oroszországi hátterű informatikai támadásokra és dezinformációra, emberek félrevezetésére. Ezért "előfordulhat, hogy lesz ennek szerepe a választási kampányban". Az informatikai támadások elleni védekezés "napi szintű feladat" a német hatóságok számára.
Német sajtóértesülések szerint a nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő kancellária a közelmúltban megbízta a szövetségi hírszerző szolgálatot és a szövetségi alkotmányvédelmi hivatalt annak kiderítésével, hogy az orosz szolgálatok indítottak-e német vonatkozású, az egykori szovjet titkosszolgálat, a KGB gyakorlatát idéző úgynevezett aktív intézkedésekből álló programot, magyarul törekednek-e a német politikai viták és a közvélemény befolyásolására.
A beszámolók szerint a berlini vezetés érdeklődik egyebek mellett az iránt, hogy miért jelennek meg erősen túlzónak érzett értékelések az orosz állami médiumokban, például az, hogy a kristályéjszakához - az 1938. november 9-én kezdődött zsidóellenes náci pogromokhoz - hasonlítják a szilveszter éjjel történt szexuális zaklatásokat és rablásokat.
A hatóságok orosz hírszerző szolgálatokhoz köthető hackerekre gyanakodnak a Bundestag több pártja ellen nyáron elkövetett támadással kapcsolatban is, és attól tartanak, hogy az elkövetők bizalmas dokumentumokat szerezhettek meg, amelyeket a közvélemény befolyásolásának szándékával hoznak majd nyilvánosságra a 2017 őszi Bundestag-választás előtt.
A 82 milliós Németországban 3,2 millióan származnak az egykori Szovjetunió területéről.
