Az amerikai alelnök és Angela Merkel német kancellár után az ENSZ-főtitkár, a NATO-főtitkár és az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és beszélt a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián. Szinte mindegyikük érintette a védelmi kiadások növelésére vonatkozó amerikai igényt, amit Mike Pence alelnök a helyszínen tartott beszédében is megerősített.

ENSZ-főtitkár: Káosz és anarchia, aztán sokszereplős világ

"Még nem tartunk egy többközpontú világban, de arrafelé tartunk, most pedig az átmenet anarchiáját éljük" - kezdte vészjóslóan az ENSZ-főtitkár, Antoni Guterres. Szerinte ebben a helyzetben a főtitkár egy meditátori szerepet tölt be, hogy a tagállamok képesek legyenek az eltérő nézőpontjaikat egyeztetni és közelíteni. A globális terrorizmus jelentette fenyegetés ellen a közös fellépés az egyetlen megoldás. Megelőző diplomáciára van szükség és a gyökereit kell megragadni a konfliktusoknak. A fejlesztés pedig kulcselem ebben az ENSZ-főtitkár szerint.

Beszélt arról is, hogy az óriási népmozgások, az élelmiszerhiány , a népességnövekedés és a klímaváltozás alegfontosabb mozgatórugóivá váltak a konfliktusoknak, különösen Afrikában. Kiemelte a nők oktatásának fontosságát ezekben a régiókban. A globalizmus ugyan az életszívonal emelkedéséhez vezetett mindenhol a világon, de asszimetrikus, sok vesztese is lett. Sok közösség úgy érzi, magukra hagyták, az egyenlőtlenségek nőnek. Ezt bizonyítja, hogy a nyolc leggazdagabb ember vagyona egyenlő a világ szegényebb felének vagyonával.

Az emberek nemzetközi szervezetekkel szemben is elveszítették a bizalmukat, ezért ezeket, az ENSZ-t is meg kell újítani. Guterres ezért megújítja a szövetség struktúráját, köztük a békefenntartás módozatait is. A régi megoldások ugyanis használhatatlanná váltak. A szövetség túlságosan szétforgácsolódott szerinte.

A főszervező Wolfgang Ischinger Szíriáról kérdezte a főtitkárt. Guterrez szerint béke csak akkor jöhet el, ha mindkét fél úgy látja, nem nyerheti meg a polgárháborút, ezért nem optimista rövidtávú megoldásokkal kapcsolatban. Először is a támogató, másodlagos szereplőket kell meggyőzni arról, hogy vessenek véget a konfliktusnak. Alapvető fontosságú, hogy a következő genfi tárgyalásokon politikai megoldás szülessen. Az Iszlám Állam nem győzhető le anélkül, hogy Szíriában és Irakban a népesség számára nem adnak kielégítő válaszokat. Fontos a katonai megoldás is, de az utánpótlást az elkeseredettség és a kilátástalanság táplálja  a főtitkár szerint.

A megoldás, hogy az országok saját maguk legyenek képesek előállítani erőforrásaikat. Közösen kell harcolni az adóelkerülés és a pénzmosás ellen. Ez azonban nem teszi nélkülözhetővé a nemzetközi segélyek eljuttatását krízisövezetekbe. Emellett a piacgazdaság terjesztése is jó irányba tereli a nehéz helyzetben lévő országokat.

NATO-főtitkár: Mi is ott ültünk az asztalnál

Az ENSZ-főtitkárt Jens Stoltenberg, a NATO-beli kollégája követte. A konferencián talán legtöbbet emlegetett észak-atlanti szövetség vezetője, ezért nagy várakozás előzte meg a beszédét, hogyan reagál Amerika követeléseire és az európai tagországok kifogásaira. Beszédét azzal kezdte, hogy az európai tagok jól tudják, hogy az USA nélkül nincs NATO,  Amerikának pedig alapérdeke egy stabil Európa. Ő is felemlítette, hogy az V-ös cikkelyt először 9/11 után aktiválták és ez egy belevésődött a szövetség emlékezetébe, erősíti a köteléket. A NATO szerinte a legnagyobb védelmi növekedést produkálja a hidegháború óta. Ez nem provokáció, hanem önvédelem. A stabilitást azonban a határain túl is biztosítani kell, ezért képeznek ki Jordániában és Tunéziában is külföldi erőket. Afganisztánban pedig afgán erők támogatásával küzdenek a terrorizmus ellen. Az Iszlám Állam ellen NATO-gépek vezetnek felderítő műveleteket. Helyi csapatok kiképzése az egyik legjobb fegyver a terrorizmus ellen.

A képességek azonban minden tagállam elhivatottságá múlnak, ezt önmagában az Egyesült Államok nem képes biztosítani. 2014-ben megegyeztek arról, hogy emelik a kiadásokat. Pence és Merkel szavaira reagálva azt mondta, a kiadások növelése jó a NATO-nak és jó Európának is. 2016-ban az évek óta tartó csökkenés után 3,8 százalékos növekedés volt a NATO költségvetésében, de ez nem elég. Minden tagországnak el kell érnie a GDP-jéhez viszonyított két százalékot a védelmi kiadások tekintetében.

A NATO keleti szárnyának megerősítése, 15 európai ország négy hadosztálya ennek az erős védelemnek a példája. Amíg a NATO és az EU nem versenyez, hanem együttműködik, nem lehet. "Amerika elsőként nem jelentheti azt, hogy Amerika egyedül" - egészítette ki azzal, hogy Európa sem állhat egyedül. 28 demokrácia alkotja a szövetséget, a vita a DNS-ében van mindegyiküknek, nem a gyengeség jele. A lényeg a főtitkár szerint, hogy a politikai vezetők mindig egyetértsenek a közös érdekekben és értékekben.

A főszervező Wolfgang Ischinger walesi megállapodásról (a két százalékos védelmi kiadási elvárásról) kérdezte a főtitkárt. Mi történik, ha nem mindenki teljesíti a kitűzött célt? Mik lesznek a következmények? A főtitkár szerint nem arról van szó, hogy az Egyesült Államok kényszeríti Európát, hogy fizessen, hiszen ez egy közös megegyezés volt egy asztal körül 2014-ben. Ez tehát Európa érdeke is. Ha lassan is, de Stotlenberg szerint előre halad a szövetség ebben a tekintetben. 2015-ben megállították a kiadások csökkentését, egy évvel később már emelték jelentősen. Két év alatt ezek már jelentős lépések, ezért optimista.

Orosz képviselő: A NATO csak megosztja Európát

Egy orosz parlamenti képviselő azt mondta össze van zavarodva, miért beszélt a főtitkár egész Európa nevében. Szerinte a NATO csak magára koncentrál és egész Európa nevében beszél, ez pedig problémákhoz vezethet. "A NATO jó NATO-nak, de nem jó Európának, mert megosztja a kontinenst, más feltételeket biztosít a különböző tagországoknak" - folytatta az orosz politikus. Egy stabil szövetség egész Európának biztonságot jelent - válaszolta a főtitkár. Szerinte nem csak tagállamokkal, de partnerségben is dolgoznak nem tagállamokkal, többek között Finnországgal, Ukrajnával és Grúziával is.

Egy brit képviselő arról kérdezte, hogy a két százalék valóban a minimum is és hogy miért nem fontosabb mire költik a pénzt. A főtitkár egyetértett abban, hogy a pénz elköltése legalább annyira fontos, mint az, hogy befolyjon a közös kasszába. Jelenleg túlságosan szétaprózott a védelmi ipar. Amerikában egy fajta péncélozott csapatszállító típust alkalmaznak, míg Európában tizenhármat. Fontos a fegyvertípusok egyesítése. Ez viszont nagyon nehéz probléma, mert nehéz ráerőltetni ezt egy önálló szektorra.

EU-főbiztos: Először a titulusomat kéne lerövidíteni

Az első reformként a saját titulusának legrövidítését ajánlotta viccesen Frederica Morgherini, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, egyben az Európai Bizottság alelnöke, a következő felszólaló. "Kinél van a hatalom ma a világban?" - tette fel a kérdést az egypólusú világ megszűvésére utalva a főképviselő. Szerinte az EU az elmúlt években egyet jelentett a krízissel sokak szemében, szerinte viszont nagyon is jó állapotban van ma az unió. Ugyanakkor ma sok ország számára egy erős és megbízható kereskedelmi partnernek számít, az egyik legnagyobb segélyt kibocsájtó központ, a második legnagyobb piacgazdaság. Egyben a biztonságot is szavatolja a kibertértől a tengerészeti területen folytatott operatív programokig. Az Afrika szarvánál pár éve tomboló kalózkodás megállítását például egyértelműen az EU érdemeként állította be.

A közös védelmi kiadások növelését, amik szinte minden más témát kiütöttek a konferencián, Morgherini szerint leginkább az EU tudja ösztönözni. Szerinte a befolyó pénz elköltése jelentős probléma és jelenleg nem hatékony, ezen dolgozni kell. Az Uniónak a NATO-tagságon kívül is biztosítania kell saját védelmét. Szerinte a biztonsági kihívásokra nem lehet csak katonai megoldásokkal válaszolni. Amikor a klímaváltozásba, vagy a leszakadó régiókba irányuló fejlesztésekbe fektetnek be, az ugyanúgy a biztonság garanciája. "Ez pedig nem jótékonyság, hanem egy önző befektetés saját biztonságunkba" - mondta a főképviselő. "Az Európai Unió nélkülözhetetlenebb partner és megkérdőjelezhetetlenebb hatalom lesz, mint korábban" - zárta szavait.

Vitalij Klicskó, ukrán politikus is feltett egy kérdést a főképviselőnek. Szerinte az ukrán instabilitás egész Európa egyensúlyát veszélyezteti. A főképviselő szerint Ukrajna a középpontjában marad az Unió diplomáciai tevékenységének. A főképviselő elmondta, hogy az unió sokféleképpen támogatja Ukrajnát, politikai és anyagi értelemben is. A cél a minszki megállapodás teljesítése. Morgherini szerint nem a szankciók a legfontosabbak, hanem a megállapodás betartatása. A kérdés, hogyan képes az EU erre. "Erről párbeszédet folytatunk az ukrán vezetéssel és orosz barátainkkal is" - mondta a főképviselő.