A képviselőház után az amerikai szenátus is nagy többséggel szavazta meg csütörtökön este az Oroszország, Irán és Észak-Korea elleni szankciókat megfogalmazó törvénycsomagot.

A száztagú szenátusban 98:2 arányban fogadták el a törvénycsomagot, csupán Bernie Sanders vermonti és Rand Paul kentuckyi szenátor szavazott ellene. Két nappal korábban a képviselőház szintén elsöprő többséggel - 419 igenlő és három ellenző vokssal – szavazta meg a törvényt.

A 184 oldalas jogszabályt most a Fehér Házba küldik, ahol az elnöknek kell kézjegyével ellátnia ahhoz, hogy törvényerőre emelkedjék. Csütörtöki sajtótájékoztatóján a Fehér Ház szóvivője, Sarah Huckabee Sanders megerősítette, hogy Donald Trump aláírja a törvényt, ugyanakkor néhány elemző kétségeket fogalmazott meg. Csütörtökön reggel ugyanis Anthony Scaramucci, a Fehér Ház múlt pénteken kinevezett új kommunikációs igazgatója a CNN hírtelevíziónak adott interjújában sejtetni engedte, hogy Trump esetleg mégsem írja alá a szankciókat. Bob Corker, a szenátus külügyi bizottságának republikánus elnöke még a voksolás előtt újságíróknak azt mondta: Scaramucci megnyilvánulása "rögtönzött kommentár" volt, és emlékeztetett arra, hogy a kongresszusnak joga van felülírni és hatályon kívül helyezni az elnöki vétót.

A törvény amellett, hogy szigorú pénzügyi szankciókat foganatosít a három ország ellen, korlátozza az elnök hatalmát is. Donald Trumpnak ugyanis minden olyan kérdésben, amely "az amerikai külpolitikában jelentős változást okoz", jelentést kell írnia a kongresszusnak és döntését a törvényhozóknak jóvá kell hagyniuk. Így például önhatalmúlag nem oldhatja fel az Oroszország elleni szankciókat sem - ami nyilvánvalóan nincs ínyére Trumpnak.

A törvényben rögzített szankciók vállalatokat és egyéneket vesznek célba, köztük az orosz energetikai szektor és bankrendszer szereplőit, fegyvergyártó cégeket, valamint a tavalyi amerikai választási folyamatba történt beavatkozással megvádoltakat.

A szankciók érintenek európai és amerikai cégeket egyaránt. Korlátozzák az Egyesült Államok beruházási lehetőségeit is orosz vállalatokban, és amerikai cégek nem vehetnek részt olyan energetikai projektekben, amelyekben orosz vállalatok részesedése legalább 33 százalékos. Amerikai bankok egyébként már eddig sem folyósíthattak hosszú lejáratú hiteleket energetikai projektekkel foglalkozó orosz vállalkozásoknak.

A szankciók európai - német, francia, osztrák, holland - vállalatokat is érintenek. Pénzbüntetést kell fizetniük azoknak a vállalatoknak, amelyek részt vesznek orosz energetikai beruházásokban - például az Északi Áramlat-2 nevű olajvezeték megépítésében - vagy bármilyen módon segítik az ilyen jellegű beruházásokat. A törvénynek ez a passzusa azonban nem kötelező érvényű, alkalmazásáról az elnök dönthet.

Európai politikusok - köztük Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke - már a törvénycsomag tárgyalásakor tiltakoztak, de aggodalmaikat fejezték ki egyes amerikai cégek, mint például az ExxonMobil is. Az amerikai gáz- és olajcégek tiltakozása nyomán módosították a törvénynek ezt a részét, és a végső változat szerint amerikaiak akkor nem vehetnek részt orosz energetikai projektekben, ha azoknak orosz vállalkozások is részesei.

Az új szankciókat Moszkva ellen az amerikai törvényhozók a Krím-félsziget 2014-es bekebelezésével, az Ukrajnában harcoló kormányellenes lázadók feltételezett támogatásával, az oroszországi korrupcióval és emberi jogi visszaélésekkel, továbbá a tavalyi amerikai elnökválasztásba történt orosz beavatkozással indokolják.

Az Észak-Koreára kirótt szankciók kimondják: észak-koreai hajók, vagy az ENSZ Észak-Korea elleni szankcióit tiszteletben nem tartó országok nem hajózhatnak amerikai vizeken és nem köthetnek ki amerikai kikötőkben. Megtiltja a törvény észak-koreai termékek amerikai behozatalát is.

A törvénycsomag Iránra vonatkozó része kötelező büntetést ír elő mindazokra, akik részt vesznek az iráni ballisztikusrakéta-programban vagy üzleti kapcsolatban állnak e programban résztvevőkkel. A törvény fegyverembargót is előír.