"A törvény holnap életbe léphet" – mondta a köztársasági elnök a francia televíziók által élőben közvetített rövid beszédében, de az alkalmazása az elnöki hivatal utólagos közlése szerint szerda éjfélkor kezdődik meg, amikor is véget ér a hatszor meghosszabbított rendkívüli állapot, amelyet a 2015. november 13-i párizsi merényletsorozat éjszakáján hirdetett ki Francois Hollande akkori elnök. Az ünnepélyes aláíráson jelen volt Gérard Collomb belügyminiszter és Christophe Castaner kormányszóvivő.

"Ennek a törvénynek köszönhetően úgy ér véget november 1-jével a rendkívüli állapot, hogy állampolgáraink biztonságát teljes mértékben szavatoljuk" – mondta az államfő, aki megerősítette, hogy az október 18-án elfogadott törvényt két éven belül felülvizsgálja és szükség esetén módosítja a parlament.

A törvény átülteti a büntetőjogba a rendkívüli állapot idején a terrorizmus elleni harchoz használt eszközöket, például hogy a prefektúrák által bármikor elrendelhető házkutatás és házi őrizet, valamint az imahelyek bezárási lehetőségét, és megerősíti az igazoltatásokat a határok és a pályaudvarok környékén. A házi őrizet azonban ezentúl nem egy lakhelyre, hanem a rendőrség által meghatározott körzetre, általában egy településre vonatkozhat, az érintetteknek pedig naponta háromszor jelentkezniük kell a kijelölt rendőrőrsön. A rendkívüli állapothoz képest alapvető különbség, hogy a szigorított intézkedéseket a prefektúrák nem bármikor, hanem célzottan, kizárólag terrorgyanú esetén alkalmazhatják.

A jogvédők és az ENSZ szakértői által a házi őrizet elrendelésének engedélyezése a leginkább vitatott, miután nem szükséges hozzá előzetesen vizsgálóbírói engedély, a házkutatást viszont be kell jelenteni a prefektúráknak az ügyészségen. A törvénytervezet azonban a heves parlamenti vita ellenére alig váltott ki visszhangot a társadalom részéről, amely az elmúlt két évben a 241 áldozatot követelő merényletek következtében hozzászokott a folyamatos rendőri készültséghez.

A belügyminiszter szerint a kormánynak sikerült "olyan kiegyensúlyozott szöveget elfogadtatnia, amely tekintettel van arra, hogy egyszerre szükséges az állampolgárok védelme és a szabadságjogok maximális biztosítása".

A rendkívüli állapot két évében mintegy 4500 hátkutatást tartottak terrorgyanú miatt a hatóságok, elsősorban az első hat hónapban az illegálisan tartott fegyverek begyűjtésére, de kevesebb mint ötven esetben indult eljárás. Tizenegy imahelyet zárattak be izgatás gyanúja miatt. Ezek jogosságát "a következő napokban" vizsgálja felül a belügyminisztérium.

Gérard Collomb elmondta, hogy két év alatt 625 fegyvert foglaltak le, ezekből 78 háborús fegyver. Házi őrizetben jelenleg 41 ember van. Egy felmérés szerint a franciák 57 százaléka támogatja a szöveget, de 62 százalékuk úgy véli, hogy az csökkenti a szabadságjogokat. Emmanuel Macron kedden látogatást tesz Strasbourgban az Emberi Jogok Európai Bíróságán, ahol beszédet tart az új terrorelhárítási törvény védelmében.