Kilátásba helyezte a német szövetségi kormányt alkotó pártok koalíciójának felbontását a menekültügy körüli viták miatt a német belügyminiszter, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke egy pénteki lapinterjúban. Horst Seehofer a Passauer Neue Presse című bajor lapban közölt interjúban kiemelte, hogy a célt illetően egyetértés van közte és Angela Merkel kancellár, a testvérpárt CDU elnöke között: mindketten el akarják kerülni, hogy belépjenek Németországba olyan menedékkérők, akik egy másik EU-tagországban már benyújtották menedékjogi kérelmüket. A kancellár európai szinten szeretné rendezni a kérdést, "én pedig azt szeretném, hogy szükség esetén a szövetségi rendőrség intézkedjen a határon" – mondta Seehofer.

"Nem lesz nálam boldogabb senki, ha a kancellárnak sikerül az európai megoldás" július elejéig, de "elszánt vagyok a cselekvésre", ha Angela Merkel törekvései mégsem vezetnek eredményre – mondta a CSU elnöke.

Azzal kapcsolatban, hogy a kancellár jelezte, kormányfői hatáskörébe sorolja az ügyet, és nem tűrné el, ha belügyminisztere egyoldalú, az érintett országokkal nem egyeztetett módon és más országok terhére intézkedne, Horst Seehofer azt mondta, hogy világszerte egyedülálló fejlemény, "ősbemutató" lenne, ha egy minisztert azért menesztenének, mert igyekszik gondoskodni országa biztonságáról és rendjéről.

"Mégis hol élünk? Én az egyik koalíciós párt, a CSU elnöke vagyok, és pártom teljes támogatásával cselekszem. Ha a kancellári hivatalban nem elégedettek a belügyminiszter munkájával, akkor a koalíciónak kell véget vetni" – emelte ki Horst Seehofer.

Merkel alkonya: amit látunk, az királydráma, és Orbán is szerepet kapott

Két évtizede köszönt le kancellárként Helmut Kohl, azóta határozza meg a német jobboldalt Angela Merkel. Most az ő két évtizedes dominanciája is a végéhez közeleg. Ha egyszer eljön az idő, Merkel önként akart távozni a hatalomból, ám a jelek szerint ő is kényszer hatása alatt fog.

A CDU egyik elnökségi tagja, Daniel Günther Schleswig-Holstein tartományi miniszterelnök pénteken a Deutschlandfunk országos közszolgálati rádiónak azt mondta, hogy a testvérpártok közötti vita valójában nem a menedékkérők bizonyos csoportjaival kapcsolatos határigazgatási megoldásokról szól, hanem arról, hogy a CSU a pártszövetséget a politikai színtér jobboldalának széle felé, "messze jobbra" akarja tolni, és "az EU ellen" akarja fordítani. Ezt pedig "a CDU nem tűrheti el". Hozzátette, hogy a CSU ezzel a törekvésével "súlyosan gyengítette Németország tárgyalási pozícióját az EU-n belül".

Erre figyelmeztetett Günther Oettinger német uniós biztos, a CDU egyik tekintélyes politikusa is, aki a Handelsblatt című üzleti lapnak egy szintén pénteken megjelent interjúban azt mondta, hogy a CSU tevékenysége "károsíthatja Németország cselekvőképességét". Hozzátette: Horst Seehofernek is hozzá kellene járulni a pártszövetség fenntartásához – mondta.

Megfigyelők szerint a testvérpártok között a határigazgatásról 2015 óta változó intenzitással zajló konfliktus elmérgesedése nem választható el attól, hogy Bajorországban októberben helyi törvényhozási (Landtag-) választásokat tartanak, és a csak a tartományban működő CSU támogatottsága gyengül.

A legutóbbi mérések szerint a CSU a 40 százalékos szint közelébe süllyedt, ami azzal fenyeget, hogy elveszíti abszolút többségét a tartományi parlamentben. A német és a bajor politika új, a CSU-tól jobbra álló szereplője, az Alternatíva Németországnak (AfD) választói támogatottsága viszont emelkedik, 13 százalék körül van, és a jelek szerint a CSU a migrációs válság eddigi kezelésének éles bírálatára építő vetélytárs felvetéseinek átvételével próbálja stabilizálni magát.

A szövetségi kormányt alkotó koalíció harmadik tagja, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) vezetősége élesen bírálta a CDU/CSU pártszövetségen belüli vitát, és annak lezárására szólított fel. A Der Spiegel című hírmagazin egy pénteki jelentése alapján az SPD-ben nem bíznak teljes mértékben abban, hogy a koalíciós társak abbahagyják a viszálykodást, erre utal, hogy a pártban elkezdtek foglalkozni azzal az eshetőséggel, hogy előrehozott szövetségi parlamenti (Bundestag-) választást kell tartani.