Titkok kamrája – kérdések a Trump-Putyin-csúcs után
Véget ért Donald Trump és Vlagyimir Putyin első hivatalos csúcstalálkozója, ám a világ jó ideg nem tudhatja meg, mi volt az a nagyon fontos dolog, amiről az amerikai elnök csak négyszemközt volt hajlandó beszélni az orosz államfővel. A várakozásoknak megfelelően Trump – Kim Dzsong Un észak-koreai és Hszi Csin-ping kínai vezető után – Helsinkiben megint szerzett egy új barátot, most éppen az orosz államfő a személyében.
„Miért akart Trump egy az egyben találkozni Putyinnal? Mi az, amit rejtegetni akart Bolton, Pompeo, Kelly és a teljes amerikai közvélemény elől? Hogyan fogja Putyin felhasználni Oroszország javára és az USA kárára mindazt, amit Trump titkolni próbál?
Trump teljesen hiteltelen, így akármilyen választ is ad erre, minden hamisnak fog tűnni”
– értékelte a találkozót John O. Brennan, a CIA egykori igazgatója.
Why did Trump meet 1 on 1 with Putin? What might he be hiding from Bolton, Pompeo, Kelly, & the American public? How will Putin use whatever Trump could be hiding to advantage Russia & hurt America? Trump’s total lack of credibility renders spurious whatever explanation he gives.
— John O. Brennan (@JohnBrennan) 2018. július 16.
Mások azt tették szóvá, a történelemben példátlan, hogy egy amerikai elnök az orosz államfő mellé állva szidalmazza a korábbi amerikai adminisztrációt, vagy azt, hogy Trump inkább Putyinnak hisz, aki azt állította, Moszkva nem avatkozott bele a 2016-os amerikai elnökválasztásba, mint az ennek az ellenkezőjét állító amerikai titkosszolgálatnak, illetve egyéb amerikai szerveknek.
Be honest, my Russians colleagues, not in your wildest dreams did you ever think that you’d have someone in the White House blaming America for all tensions in US-Russian relations. Never happened ever before. https://t.co/s2p8tnxdu9
— Michael McFaul (@McFaul) 2018. július 16.
Chuck Schumer, a szenátusi demokrata képviselőcsoport vezetője azt hangsúlyozta, az amerikai intézmények véleményét figyelmen kívül hagyó Trump gondatlanul és veszélyesen viselkedik, s gyengének mutatja magát. „Az elnök ezzel egyben a saját érdekeit az ország érdekei elé helyezi” – írta Schumer.
For the president of the United States to side with President Putin against American law enforcement, American defense officials, and American intelligence agencies is thoughtless, dangerous, and weak. The president is putting himself over our country.
— Chuck Schumer (@SenSchumer) 2018. július 16.
És nem csak a demokrata párti politikusok akadtak ki Trumpra, hanem néhány republikánus is. Jeff Flake szenátor, aki a múltban is már sokszor bírálta az elnököt, most szégyenletesnek nevezte Trump tevékenységét. Lindsey Graham republikánus szenátor, a szenátus katonai bizottságának a tagja pedig azt hangsúlyozta Trump viselkedésével azt üzente Oroszországnak, hogy az Egyesült Államok gyenge ország.
„Trump elszalasztotta az alkalmat, hogy felelősségre vonja Oroszországot a 2016-os beavatkozásért, és figyelmeztesse Moszkvát, ne tegyen ilyesmit a jövőbeli választások alkalmával”
– üzente Lindsey.
Missed opportunity by President Trump to firmly hold Russia accountable for 2016 meddling and deliver a strong warning regarding future elections.
— Lindsey Graham (@LindseyGrahamSC) 2018. július 16.
This answer by President Trump will be seen by Russia as a sign of weakness and create far more problems than it solves. (1/3)
A bírálatokra szemmel láthatóan nem sokat adó Trump Helsinkiben is folytatta „barátgyűjtő menetelését”, és már nem is okozott meglepetést, amikor gyakorlatilag áttörésnek nevezte a Putyinnal folytatott közel két órás tárgyalások eredményét.
„Együtt lépünk előre, és nagy dolgokat leszünk képesek elérni”
– mondta a politikus, ám csak úgy, mint korábban, ezúttal is adós maradt a részletekkel.
A BBC elemzője, Jonathan Marcus szerint a találkozó győztese egyértelműen Putyin volt. „Míg Putyin olyan szakértőnek mutatkozott, aki úgy kívánja bemutatni országát, mint az USA-val egyenlő atomhatalmat, energiaszállítót és a közel-keleti válság megkerülhetetlen szereplőjét, Trump inkább azzal foglalkozott, hogy otthoni ellenfeleit próbálta meg lejáratni” – írta az elemző, aki szerint Putyin már azzal is sikert ért el, hogy egyáltalán sor került a csúcsra, hiszen ezzel újra nőtt Oroszország nemzetközi súlya.
Úgy tűnik, Trump ugyanakkor nem mutatkozott késznek elfogadni, hogy 2014-ben Oroszország annektálta Ukrajnától a Krím félszigetet. Ezt magától Putyintól tudjuk, aki ezt mondta a témáról: „Mindenki tudja, mit gondol Trump elnök a félszigetről, ő arról beszél, hogy törvénytelen volt a Krím reintegrálása Oroszországba.
Mi más álláspontot képviselünk, azt mondjuk, hogy a nemzetközi jog szerint is érvényes népszavazás döntött a kérdésről. Számunkra ez lezárt ügy”.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Kidobtak egy újságírót Putyin és Trump sajtótájékoztatójáról – videó
A magát riporternek valló férfi a nukleáris fegyverkezéssel kapcsolatos aggodalmának adott hangot, ekkor megfogták és egyszerűen kihajították a teremből.
Putyin: Oroszország nem avatkozott bele az amerikai elnökválasztásba
Putyin és Trump mindketten azt ismételgetik, hogy semmiféle összejátszás, illetve beavatkozás nem volt a 2016-os amerikai választási folyamatba.
