Tetszett a cikk?

Minden korábbinál élesebb fenyegetést küldött a világ országainak Donald Trump, miután visszaállította az Irán elleni amerikai gazdasági szankciókat „Aki kereskedik Iránnal, nem kereskedhet az USA-val” – írta egy Twitter-üzenetben. Már vannak vállalatok, amelyek engedtek Trumpnak.

Donald Trump májusban jelentette be, hogy az Egyesült Államok kivonul az iráni atomalkuból, melynek részeként a perzsa állam felhagyott nukleáris programjával, cserébe a világ országai felfüggesztették az Iránnal szembeni kereskedelmi és egyéb szankciókat. Az amerikai elnök szerint ugyanis Irán kijátszotta az Obama-adminisztráció idején, a többi hatalom együttműködésével 2015-ben elfogadott alkut: folytatta atomfegyver-kísérleteit, és fejlesztette a hordozóeszközöket is.

Trump keddi hatállyal újra érvénybe léptette az Irán elleni szankciókat, amelyeket az elnök közlése szerint novemberben tovább szigorítanak majd. Az őszi büntetőintézkedések már az olajipari cégeket is érinteni fogják, s Trump szerint ezek lesznek az eddigi legkeményebb amerikai szankciók.

Trump ugyanis a BBC szerint abban bízik, hogy a gazdasági nyomás fokozásával rá lehet kényszeríteni Teheránt arra, hogy valóban felhagyjon katonai programjaival. Trump – nagy vihart kavarva – a napokban azt is bejelentette, kész feltételek nélkül is találkozni a teheráni vezetőkkel. Pár órával később Mike Pompeo amerikai külügyminiszter kijavította az elnököt, s közölte, természetesen Washington csak egyes feltételek teljesülése esetén áll szóba Iránnal.

Donald Trump és Mike Pompeo
©

Az amerikai elnök elmondása szerint egy bővebb egyezményt akar, amelyben Irán kötelezettséget vállal rakétaprogramjának leállítására is, és megígéri, hogy felhagy valamennyi „rosszindulatú” tevékenységgel.

Az EU – amely részt vett az atomalku kidolgozásában – a jövőben is fenntartaná a megállapodást, és egyben ellenzi az amerikai szankciók bevezetését is. Brüsszelben azt is közölték, az EU ki fog állni azon cégek mellett, amelyek törvényes üzleti együttműködést folytatnak iráni partnereikkel. Ezzel összhangban kedden hatályba lépett az Európai Unió úgynevezett blokkoló rendeletének frissített változata, amellyel megtiltják az európai cégek számára, hogy eleget tegyenek az Irán elleni amerikai szankcióknak, így próbálva életben tartani az Egyesült Államok által nemrég egyoldalúan felmondott iráni nukleáris megállapodást.    

Az eredetileg 1996-ban elfogadott rendelet frissítésével büntetés terhe mellett megtiltanák az érintett európai vállalkozások számára, hogy a korlátozások miatt felszámolják üzleti kapcsolataikat Iránnal, illetve kimondják, hogy nem ismerik el az amerikai szankciókat kikényszeríteni hivatott bírósági ítéleteket.

Ez pedig azt jelenti, hogy újabb front nyílhat az USA és az EU között: Trump ugyanis kizárná az USA-ból az Iránnal kereskedő európai vállalatokat is. Washington és Brüsszel viszonya már most sem ideális, hiszen kis híján kereskedelmi háború tört ki, miután Trump azzal vádolta az EU-t, hogy egyoldalúan húz hasznot az amerikai vállalatokkal való együttműködésből. A legsúlyosabb – az európai autóipart is érintő – szankciók veszélyét ugyan sikerült elhárítani, ám a szakértők szerint nem változott meg a transzatlanti kereskedelem szerkezete, így bármikor felmerülhet az újabb amerikai büntetőintézkedések bevezetése.

©

Miközben Irán szerint az USA pszichológiai hadviselést folytat Teherán ellen, több világcég már bejelentette, beszünteti Iránnal való együttműködését. Egyikük a Mercedeseket is gyártó Daimler, amely közölte, azonnali hatállyal beszünteti iráni tevékenységét. „A szankcióknak megfelelően felfüggesztettük a már eddig is korlátozott tevékenységünket” – jelentette be közleményben a német autógyár. Míg a Daimler korlátozott iráni jelenlétről beszél, a cég az utóbbi hónapokban tárgyalásokat folytatott Mercedes tehergépkocsik iráni gyártásáról. A többi német cég is kivonulóban van, berlini források szerint a vállalatok attól tartanak, a szankciók miatt egyik napról a másikra bedugulhatnak a hivatalos pénzintézeti kapcsolatok. A német cégeket fájdalmasan érinti az amerikai szankciók újbóli bevezetése, hiszen Németország volt az első, amely  2015 után megjelent az országban, s az utóbbi két évben látványosan nőtt az export.

A francia cégek közül az energiaiparban tefékenykedő Total, illetve a járműveket gyártó PSA-csoport is közölte, valószínűleg kivonulnak Iránból. Az ugyancsak francia Renault viszont azt állítja, az amerikai szankciók ellenére Iránban marad.

Magyar próbálkozások: élelmiszer, mini-atomerőmű, Ikarus

Magyarország is igyekezett újjáépíteni a kétoldalú gazdasági kapcsolatokat, Varga Mihály pénzügyminiszter tavaly decemberben járt a perzsa államban, s elmondta, az irániak erősítenék a két ország olaj- és energiaipari cégeinek együttműködését. „A kapcsolatok nem előzmény nélküliek, hiszen a Mol a szomszédos Pakisztánban már régóta jelen van, 2016-ban pedig Irántól is vásárolt kőolajat a magyar olajtársaság. Az ágazatban a magyar szerepvállalást továbbra is szívesen fogadják – mondta a miniszter, aki szerint Magyarország elsősorban az orvostechnikai eszközök, a papír- és az élelmiszeripar területén kínálhat megoldásokat – ismertette a nemzetgazdasági miniszter.


Néhány hónappal korábban Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes járt Teheránban, ahol nagy meglepetésre huszonöt megawattos nukleáris törpeerőmű közös fejlesztéséről állapodott meg vendéglátóival. Az együttműködés részleteiről a magyar kormány igyekszik szemérmesen hallgatni – talán azért, mert sokak szerint Irán atombombát akar építeni – ezért nem tudni, jelenleg hol tart a közös fejlesztés.

Szó volt arról is, hogy visszatérhet Iránba az Ikarus, s nem csak magyar autóbuszok jelennének meg az országban, hanem közös gyártás is indulna. Bár az iráni beszámolókból nem derült ki, melyik magyar üzletember áll a tervek mögött, később egyértelművé vált, hogy a Széles Gábor érdekeltségébe tartozó Ikarus Global Zrt. jelenhet meg a perzsa államban. Az irániak úgy tudják, a magyar Eximbank egy 43 milliárd forintos hitellel támogatja Széles iráni terveit.

Iránban közben rohamosan romlik a gazdasági helyzet, s az emelkedő élelmiszer árak, a növekvő munkanélküliség és az iráni pénz, a riál értékének zuhanása miatt egyre több a tüntetést. Az infláció az után gyorsult fel, hogy Trump májusban bejelentette az atomalkuból való amerikai kivonulást, s júniusban akkora kormányellenes tüntetés volt Teheránban, amekkorát 2012 óta nem sikerült összehozni.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
"Két és fél éves korában ajánlották ki nekem, addigra én voltam a negyedik anyuka az életében”

"Két és fél éves korában ajánlották ki nekem, addigra én voltam a negyedik anyuka az életében”

Eloltották a balatoni nádtüzet, 120 hektáron leégett a berek

Eloltották a balatoni nádtüzet, 120 hektáron leégett a berek

A francia védettségi igazolványnál a PCR-teszt is számít

A francia védettségi igazolványnál a PCR-teszt is számít