Vasárnap reggel megkezdődött a népszavazás Macedóniában: a csaknem 1,8 millió szavazásra jogosult állampolgár arról dönthet, hogy megváltozzon-e a nyugat-balkáni ország neve. A macedón parlament még júliusban döntött arról, hogy referendumot írnak ki egy korábban megkötött egyezménnyel kapcsolatban. A Macedónia és Görögország között létrejött egyezmény értelmében meg kell változtatni az ország nevét, hogy rendezze a felek között 1991 óta tartó névvitát.

Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, szintén Makedóniának hívják, a görögök pedig attól féltek, hogy emiatt szomszédjuk idővel magának akarja majd a területet. Hogy ezt megelőzzék, tiltakoztak a hasonló névválasztás ellen. Ha a lakosság is elfogadja az egyezséget, Macedóniát a jövőben Észak-Macedóniának fogják hívni.

A népszavazás akkor lesz érvényes és eredményes, ha a szavazásra jogosultak több mint fele az urnák elé járul, és a leadott szavazatok több mint felét az igenek teszik ki, ami azt jelenti, hogy valamivel több mint 450 ezer macedónnak kell rábólintania a feltett kérdésre. 

Ugyan nem ügydöntő referendumról van szó, a szavazás eredménye mégis jelentősen befolyásolja az ország jövőjét. Ha ugyanis az igenek győznek, az a névvita eldöntése mellett megerősíti Zoran Zaev szociáldemokrata kormányát és azt az utat, amelyet a kormányfő tavaly kijelölt Macedónia számára. Ha a nem válaszok győznek, akkor az azt bizonyítja, hogy megbukott a környező országokkal történő megbékélésre törekvő politika, és ha Zoran Zaev egy sikertelen népszavazás ellenére is "rákényszeríti" a macedónokra az Észak-Macedónia elnevezést, akkor tüntetésekre lehet számítani, illetve az is szinte biztosra vehető, hogy a 2020-as választást elveszítik a szociáldemokraták.

A macedón-görög megállapodást a szkopjei parlament már ratifikálta, a népszavazást követően azonban az ország alkotmányát is módosítani kell, ami nehéz feladat lesz, hiszen a megállapodás becikkelyezését a 120 fős parlament 69 tagja támogatta, az alkotmánymódosításhoz viszont kétharmados többségre lesz szükség, vagyis legalább 80 képviselőnek mellette kell szavaznia. Amennyiben ez mégis megtörténik, az ígéretek szerint az athéni parlament is ratifikálja az egyezményt, és ezzel elhárul minden akadály az elől, hogy folytatódjon Macedónia európai uniós és NATO-integrációja.