Keblére ölelné Magyarország az illiberális állam felé kacsingató Romániát, amelynek kormánya egyszerre bírálja Brüsszelt, és készül a januárban kezdődő soros EU-elnöki tisztére.
„Bármilyen támadás érné az Európai Parlamentben Romániát, biztosan számíthat a mi és az EP-képviselőink támogatására” – nyilatkozta a múlt héten a Digi24 hírtelevíziónak Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Ezzel jelezte, hogy Magyarország szívesen szövetségesének fogadna Lengyelország után még egy olyan uniós tagállamot, amely hajlik az illiberalizmusra. Még akkor is, ha Budapest és Bukarest jelenlegi viszonya fagyos, és az intézményes kapcsolatok sem kielégítőek.
A magyar kormány váratlan kéznyújtásának vélhetően egyetlen oka, hogy az Európai Bizottság az EU-csatlakozás óta példátlanul kemény kritikát fogalmazott meg Romániával szemben. Ráadásul alig néhány héttel az előtt, hogy Bukarest január 1-jétől hat hónapra átveszi az Európai Unió soros elnöki tisztét. A kritika az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus (CVM) nemrég nyilvánosságra hozott jelentésében olvasható. E mechanizmust Bulgária és Románia 2007-es csatlakozásakor – eredetileg átmeneti intézkedésként – azért hozták létre, hogy segítsenek nekik az előrelépésben a nem megfelelő szinten lévő igazságügyi reform, valamint a korrupció és (Bulgária esetében) a szervezett bűnözés elleni küzdelemben.
Az eddigi, apró dorgálásokkal és biztató simogatásokkal tűzdelt jelentésekkel ellentétben most Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke a CVM ismertetésekor kijelentette: Bukarest visszalépett az igazságügyi reformok területén. A szöveg szerint Romániában veszélybe került az igazságszolgáltatás függetlensége, mert a kormány nyomást gyakorol a korrupcióellenes ügyészségre (DNA). Ezért a most nyolc pontba foglalt ajánlások között szerepel például a vezető ügyészek leváltási folyamatának felfüggesztése, a büntető törvénykönyv módosításának leállítása, az Európai Bizottság és a Velencei Bizottság ajánlásainak figyelembevétele, valamint a legjelentősebb román titkosszolgálat, az SRI és az ügyészségek közötti viszony problémája. Az még dühösebbé tette a román politikusokat, hogy a szintén CVM-felügyelet alatt álló Bulgáriát a jelentés megdicsérte, és elképzelhető, hogy Románia déli szomszédja legalább a légi és tengeri határátlépésben hamarabb kerülhet be a schengeni övezetbe.
A Romániában 2016 óta regnáló szociáldemokrata és liberális demokrata (PSD–ALDE) koalíció – amelyet paktum nélkül is támogat az RMDSZ – fő célkitűzése az igazságügyi törvények átgyúrása magyar és lengyel mintára, az illiberális állam felépítése. Csakhogy a Legfelső Bírói Tanács ellenőrzés alá vonása, valamint a média beszántása és a civil szféra eltaposása nélkül ez egyelőre megvalósíthatatlannak tűnik. Ráadásul Augustin Lazar főügyészt sem sikerült leváltani, így aztán nem véletlen, hogy Laura Codruta Kövesi DNA-főügyész kiebrudalása sem hozta meg az eredményt, mert az ő Lazar által kinevezett ideiglenes helyettese a mai napig sorban juttatja rács mögé a PSD és az ALDE politikusait.
A CVM-jelentés kiváltotta váratlan Brüsszel-ellenes bukaresti kormányhisztéria ugyanakkor inkább írható a koalíció belső problémáinak számlájára, mint értelmezhető az illiberális stratégia részeként. Vagyis Szijjártó Péter baráti kéznyújtása viszonzatlanul maradhat a román egyesülés (Erdély Romániához csatolásának) december 1-jén ünneplendő századik évfordulója környékén, mert a kormánykoalíció és a román politikusok jelentős része hamarabb nacionalista, mint EU-fóbiás.
A PSD–ALDE koalíció válsága elsősorban Liviu Dragnea szociáldemokrata képviselőházi elnök autokrata vezetési stílusának köszönhető. Az ország harmadik közjogi méltósága a közelmúltban két jelentős megyei PSD-vezért rúgatott ki a pártból, mert azok kritizálták. A belső válságot Dragnea tovább szította, miután az általa kézivezérelt országos pártgrémium nyolc miniszter cseréjéről határozott – két kinevezést Klaus Iohannis államfő nem írt alá –, és a PSD egyik legnépszerűbb politikusának, Gabriela Firea egykori újságírónak, Bukarest főpolgármesterének is ajtót mutattak. Firea lemondott a bukaresti szervezet elnöki tisztségéről, de Dragnea a pártkönyvét is elvenné.
Az újabban egyre harsányabb, a 2019-es elnökválasztásra készülő Klaus Iohannis egyszerűen bűnözőnek minősítette a szocdem vezért. Nem véletlenül, hisz Dragneát első fokon öt év letöltendő börtönbüntetésre ítélték hatalommal való visszaélés miatt, amit a vád szerint még Teleorman megye tanácsának vezetőjeként követett el. A jogerős ítélet december első hetében születhet meg.
Közben a belső hatalmi háború dúlta PSD–ALDE koalícióra az sem vet jó fényt, hogy az EU elnöki tisztét Románia után, 2019. július 1-jétől betöltő Finnország megpendítette: amennyiben „gondok vannak” Bukarestben, szívesen átveszi a helyét. Habár a szintén Teleorman megyei korábbi EP-képviselő, Viorica Dancila kormányfő erősítgeti, hogy országa felkészült az EU-elnökségre, váratlanul lemondott Victor Negrescu európai ügyekért felelős miniszter – az elnökség levezénylésének legfontosabb személye.
Az már most egyértelmű, hogy Románia még nem is vázolta az elnökség forgatókönyvét, miközben mandátuma idejére esik a Brexit és az EP-választás. Mindezt tetézi, hogy Romániának nincs nyilvánosságra hozott stratégiája arról, mit szeretne kilobbizni az elnökség alatt. Cristian Tudor Popescu népszerű politikai elemző fanyarul meg is jegyezte: senki sem gondolhatja komolyan, hogy bármelyik nyugat-európai politikai vezető leül tárgyalni Viorica Dancilával, vagy netalán a román kormányfő közvetíthetne a legégetőbb európai kérdésekben.
Súlyos következményekkel jár és meglepő fordulatokat hozhat az a tulajdonosi összetétel, amely a kormány döntése alapján kialakul a magyar védelmi ipar meghatározó vállalatainál.
Így reagáltak arra, hogy a főváros rendezi a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal a Budapesti Büszkeség nevű rendezvényt.
