Lehetett-e újabb pilóta-öngyilkosság az Air India júniusi tragédiája?
Nemcsak a gépeket kell karbantartani, hanem a pilóták lelkét is.
A kínai hatóságok az utóbbi években egyre keményebben lépnek fel a Hszincsiang tartományban élő muszlim ujgur kisebbséggel szemben, akiknek a vallási meggyőződésüket a terrorizmushoz vezető radikalizmussal azonosítják.
A szigorú politika azonban kezd átterjedni az ország más területeire is, az így fokozódó iszlámellenességnek pedig már más muszlimok látják a kárát - olvasható a Foreign Policy című, amerikai külpolitikai lap legfrissebb számában megjelent írásban.
2014 óta, amikor is ujgur szakadárok halálra késeltek 31 embert egy vasútpályaudvaron Kunmingban, megerősödött az iszlámellenesség mind a kormány, mind a nem-muszlim lakosság körében. Palmer szerint az, hogy Hszincsiangban ujgurok tízezrei kerültek úgynevezett átnevelőtáborokba, nem azt jelenti, hogy a kínai kormány csak az iszlámot vette célkeresztbe.
A keresztény gyülekezetekre is lecsaptak a hatóságok, papokat tartóztattak le, betiltották a Biblia online árusítását, és több templomról eltávolították a kereszteket. A tibeti buddhizmus követőit még nagyobb megfigyelés alá helyezték, az úgynevezett kínai vallások, mint a tao híveinek pedig bürokratikus akadályok hegyét kell megmászniuk a vallásgyakorlással kapcsolatos engedélyekért - állapította meg az FP cikke. Mindazonáltal jelenleg az iszlám elleni lépések a legfeltűnőbbek.
Több mint 20 millió muszlim él Kínában, az 55 hivatalosan elismert kisebbség közül 10 hagyományosan az iszlámot követi.
