„A célunk a szabad választások mielőbbi megrendezése, de jelenleg egy diktátor uralma alatt élünk” – mondta, majd arra utalva, hogy Chilében is szerepet játszott a békés átmenetben az ott elfogadott amnesztiatörvény, hozzátette: Az amnesztia itt is lehetőség mindazok számára, aki készek helyreállítani az alkotmányos rendet.

Guaidó, aki a parlament elnökeként arra hivatkozva minősítette magát ügyvezető államfővé, hogy Nicolás Maduro egy elcsalt választás eredménye alapján kezdte meg második elnöki mandátumát, azt is elmondta, hogy párbeszédet kíván kezdeni a társdalom valamennyi szereplőjével, így a hadsereggel is. A hadsereg, amelynek vezetői gazdasági és politikai értelemben is kivételezett helyzetben vannak Maduro rezsimjében, egyelőre egyértelműen kiállnak az elnök mellett.

Míg Oroszország Maduro mögött áll, Mike Pompeo amerikai külügyminiszter megvédte azt az amerikai döntést, amellyel Guaidót ismerték el a latin-amerikai állam legitim vezetőjeként. „Maduro kormánya erkölcsi csődben van, s a venezuelai rezsim velejéig antidemokratikus” – mondta a politikus, aki szombatra kérte az ENSZ Biztonsági tanácsának az összehívását is.

A napok óta tartó tüntetésekben már több mint húsz ember vesztette életét, s Michelle Bachelet, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa szerint nagyon gyorsan rendezni kell a válságot, mert ellenkező esetben az erőszak elszabadulása beláthatatlan következményekhez vezethet.