szerző:
MTI / hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az Európai Parlament elnöke azt mondta: Éljen az olasz Isztria, éljen az olasz Dalmácia.

Felháborodást keltettek Horvátországban és Szlovéniában Antonio Tajani olasz politikus Isztriát és Dalmáciát éltető szavai, amelyek az olaszországi Basovizzaban hangzottak el. 

Az Európai Parlament elnöke az isztriai, dalmáciai és szlovén tengermelléki olaszok elűzésének emléknapján vett részt a hétvégén, ahol arról beszélt: olasz állampolgárként és hazafiként minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy felhívja Brüsszel figyelmét arra, mi történt ott az olaszokkal a második világháború után. Beszédé végen azt mondta: "Éljen Trieszt, éljen az olasz Isztria, éljen az olasz Dalmácia, éljenek az elűzöttek, éljenek hazánk értékei".

Az olasz politikus szavaira először Marjan Sarec szlovén miniszterelnök reagált. Twitter bejegyzésében azt írta: egyesek meg szeretnék változtatni a szlovén történelmet. Ez történik Olaszországban is. majd hozzátette: sajnos olyan politikusok részérő történik ez, akik tisztséget töltenek be az Európai Unióban. "Ez példa nélküli történelmi revizionizmus. A fasizmus meg akarta semmisíteni a szlovén nemzetet" - mondta a szlovén kormányfő.

Tonino Picula, a regionális az Isztriai Demokratikus Gyűlés (IDS) párt európai parlamenti képviselőjének szavai szerin Dalmácia és Isztria szenvedett az olasz fasizmus alatt, a szabadságukat és visszacsatolásukat az anyaországhoz pedig a népfelszabadító harcok során nyerték el a második világháborúban, amelyben horvátok, szlovének és olasz antifasiszták is részt vettek.

Andrej Plenkovic horvát kormányfő is felszólalt. Azt mondta: felhívta az EP elnökét, akivel szoros barátságot ápol, és magyarázatot kért a kijelentése miatt.

Tajani hétfőn az Európai Parlament plenáris ülésének elején fejezte ki sajnálatát, amiért félreértették szavait. Mint mondta: részvételével a megemlékezésen emlékeztetni szeretett volna a több ezer áldozatra, olaszra, de horvátra és szlovénra is. A beszédében a megbékélésre akart felhívni a figyelmet olaszok, horvátok és szlovének között, és bár említette az olasz Isztriát és Dalmáciát, de semmiképpen nem területszerzési célzattal.

"Sajnálom, ha a szavaimat rosszul értelmezték, senkit nem akartam megbántani, csak üzenni szerettem volna, hogy ami akkor történt, ne történhessen meg soha többé" - magyarázta.

A második világháború vége felé több ezer olaszt mészároltak le a jugoszláv partizánok. A tömeggyilkosságok emlékére az olasz kormány 2005-ben február 10-ét az isztriai, dalmáciai és szlovén tengermelléki olaszok elűzésének emléknapjává nyilvánította. 

A német kivonulás után szlovén és horvát partizánok nyomultak be az isztriai városokba. A civil lakosságot táborba zárták, a nőket megerőszakolták, és sokakat a karsztos vidék kútszerű vermeibe, üregeibe, barlangjaiba, úgynevezett fojbákba öltek.

Amikor a második világháború után a terület Szlovénia és Horvátország között megosztva Jugoszlávia részévé vált, az ott élő olaszok többsége - 150-250 ezer ember - elhagyta otthonát. Az Isztriai-félsziget 1918-ig osztrák-magyar, majd 1919-1943 között olasz uralom alatt állt.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!