A 250 tudós által hat évig készített tanulmány szerint a legnagyobb veszélyt a légszennyezés okozza, amelynek következtében évente legalább hétmillió ember hal meg. Ugyancsak milliónál több emberéletet oltanak ki a tiszta ivóvíz hiánya miatt fertőzések. A világszervezet szerint 2015-ben legalább kilencmillió ember halt meg világszerte a környezetszennyezés következtében, s ha a fejlődő országok nem tesznek határozott lépéseket a fenntarthatóság érdekében, akkor 2050-re sokkal súlyosabbá válik a helyzet. „Az elemzés azt is megmutatta, hogy már megvannak azok a technológiák és eljárások, amelyek újfajta fejlődést tesznek lehetővé, és veszélyokozás nélkül járulnak hozzá az emberek jólétének növeléséhez” – mondta az egyik szerző, Joyeeta Gupta. Egy másik szakértő azt hangsúlyozta: egyértelmű a helyzet, az emberek jóléte és egészsége közvetlenül függ a környezet állapotától.

Az ENSZ azt is hangsúlyozta, a fejlett országokban tapasztalható túlfogyasztás is felelős azért, hogy a fejlődő országoknak egyre súlyosabb környezeti károkkal kell szembenézniük az ott élőknek. Többek szerint a nemzetközi jogban is rögzíteni kellene az egyes országok feladatait. „Nagyon sok deklaráció és kötelezettségvállalás születik manapság, de úgy vélem, hosszabb távon szükség lenne nemzetközi érvényű törvényekre is” – vélekedett Siim Kiisler, észt környezetvédelmi miniszter. A tanulmányt az ENSZ Nairobiban rendezett környezetvédelmi konferenciáján mutatták be.