szerző:
hvg.hu
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Meglepte a világot lemondásának bejelentésével a 79 éves kazah államfő, Nurszultan Nazarbajev, aki csak annyit közölt magyarázatként, hogy akkor távozik, amikor már közel 30 évet töltött a tisztségben. Egyelőre nem tudni, mi áll pontosan a távozás mögött, hiszen jelenlegi mandátuma 2022-ig szól. A távozás nem teljes, Nazarbajev tölti be a kazah Biztonsági Tanács elnöki tisztét, és megtartotta a pártelnöki posztot is.

Igazi autokrata volt az államfői hatalomról kedden váratlanul lemondott kazah államfő, Nurszultan Nazarbajev. Közel harminc évig tartó hatalmát az erőszakra, a korrupcióra és a megfélemlítésre építette, ám Kazahsztán jóval stabilabb volt, mint a többi közép-ázsiai egykori szovjet tagállam – például Üzbegisztán vagy Kirgizisztán –, ahol az utóbbi évtizedekben több véres zavargás is kitört.

Talán Zamanbek Nurkadilov élete és halála mutatja meg a legpontosabban, milyen is volt Nazarbajev országa. Ő volt ugyanis az az ellenzéki politikus, aki 2005-ben úgy lett „öngyilkos”, hogy előbb kétszer mellbe lőtte magát, majd még arra is maradt ereje, hogy a fejéhez emelt pisztollyal főbe is lője magát. Míg a hivatalos változat szerint Nurkadilov egy családi konfliktus miatt vette el a saját életét, mindenki számára egyértelmű volt, hogy az egykori almati polgármesternek, majd kormánytagnak azért kellett meghalnia, mert Nazarbajev oldaláról átállt az ellenzékhez. Merthogy az is jellemző volt a Nazarbajev-rendszerre, hogy nem merte felvállalni az ellenzékiekkel leszámolást: nem sokkal azelőtt, hogy Nurkadilov „öngyilkos” lett, a politikus szövetségesét „véletlenül” elütötte egy autó.

Látszatdemokrácia és zsebtömés

Nazarbajev – hasonlóan sok más önkényúrhoz – szerette fenntartani a demokrácia látszatát: voltak ellenzékinek nevezett, illetve valódi ellenzéki pártok, ám egy percig sem gondolta senki komolyan, hogy Nazarbajevet és pártját bármikor, bárki akár csak meg is közelítheti egy-egy választáson. 2015-ben az 1990 óta államfőként tevékenykedő politikusra a résztvevők közel 98 százaléka szavazott, s már jóval előbb megvolt az a népszavazás, amely lehetővé tette, hogy korlátlan számban töltse be az államfői tisztséget.

Nurszultan Nazarbajev kazah elnököt köszöntik támogatói az előző napi elnökválasztáson elért elsöprő győzelme alkalmából rendezett ünnepségen Asztanában 2015. április 27-én. Nazarbajev a voksok 97,7 százalékával nyert
©

Bár igyekezett úgy tenni, mintha államfőként is a nép „egyszerű fia” lenne, azért az átlagosnál jobban belenyúlt az ország költségvetésébe: 2013-ban például állítólag hárommillió dollárt fizetett azért, hogy unokája esküvőjén megjelenjen a híres rapper, Kanye West. A külföldi szakértők szerint a függetlenség megszerzését követő első évtizedben, 1990-2000 között az olajban és földgázban gazdaság állam GDP-jének negyedét sikkasztották külföldre az állami vezetők, illetve rokonaik, s ebből az akcióból a Nazarbajev-klán tagjai is kivették a részüket. Meg nem erősített források szerint az államfő és családja több milliárd dollárnyi vagyont játszott át az állami költségvetésből a családiba. Nem véletlen, hogy világszerte kazah polgárok tucatjait vették őrizetbe pénzmosás, illetve sikkasztás vádjával.

„Kazahsztánban legalább olyan mélyen beépült a társdalomba a korrupció, mint a többi közép-ázsiai országban. Viszont a politikai elit nincs annyira összenőve a szervezett bűnözéssel, mint a szomszédos államokban. Kazahsztán inkább kleptokrácia, mint maffiaállam” – vélekedett Louise Shelley amerikai Kelet- és Közép-Európa szakértő.

Mentség a nehéz gyermekkor

Nazarbajev fiatal korában nehéz sorban élt: szülei földjeit elvette a szovjet hatalom, ő húszévesen egy kohóban végzett nehéz fizikai munkát, s csak akkor vált hivatalnokká, amikor belépett a kommunista pártba, és elindult felfelé a szamárlétrán. Ott viszont olyan gyorsan emelkedett, hogy 1984-ben már ő volt a szovjet tagköztársaság miniszterelnöke, s csak két újabb év kellett ahhoz, hogy sikeresen megfúrja a valós hatalmat a kezében tartó köztársasági pártfőtitkárt, Aszkar Kunajevet. 1989-ben ő lett a helyi kommunista párt első embere, és hasonlóan sok más egykori szovjet tagköztársasághoz, sikerült átmentenie a hatalmat a függetlenség korszakára is.

Város örökségként

Nazarbajev talán leglátványosabb tette a fővárosváltás volt: Almatiból az északi országrészben lévő Asztanába helyezte át 1994-ben az ország központját, és dollármilliárdokat költött a korábban igencsak fejletlen és néptelen település nagyvárossá változtatására. Asztana –.amely kazahul annyit tesz: főváros – mára valódi központtá vált, s megkapta az UNESCO "Békeváros díját" is.

©

Míg a település mára valóban élhető hellyé vált, a kazah elnök kisszámú ellenzéke mindig is felesleges pénzszórásnak tartotta Almati elhagyását és az új főváros felépítését. A váltás mögött egyébként valószínűleg geopolitikai megfontolások álltak: Asztana közelebb fekszik Oroszországhoz, mint Almati, s a település olyan körzetben van, ahol többségben élnek az oroszajkúak. A főváros odaköltöztetésével a térség jobban bekerült az ország vérkeringésébe, és a hivatalnokok tömegeinek az érkezésével a kazahok javára változott meg az etnikai összetétel.

Viták Moszkvával és a családdal

Országlásának utolsó éveiben Nazarbajev sokat tett a kazah nemzeti érzés erősítése érdekében. A folyamat 2014 után gyorsult fel, miután Vlagyimir Putyin orosz államfő egy tanácskozás azt mondta, Nazarbajev előtt a kazahoknak soha sem volt saját államuk, s a közép-ázsiai nemzet akkor teszi a legjobban, ha a civilizációt és a gazdasági fejlődést szavatoló „orosz világban” marad. Több sem kellett Nazarbajevnek: előbb betiltotta az oroszt a kormányüléseken, majd azt is bejelentette, az ország a cirill írásmódról 2025-re áttér a latinra.

Egy ideig úgy tűnt, hogy Nazarbajev három lányának – Dariga, Dinara és Alija – egyike, vagy az államfői vejek egyike megörökölheti a hatalmat, ám ahogy a szomszédos Üzbegisztánban is, itt is megromlott a viszony az államfő és az elkényeztetett második generáció között.

Dariga Nazarbajev
©

A legközelebb azért Dariga áll hozzá: bár a magát leginkább operaénekesnőként számontartó, 1963-ban született Nazarabjev-lány többször is bírálta a rendszert, Nazarbajev egy időben parlamenti alelnököt és miniszterelnök-helyettes csinált belőle, majd 2016-ban beválasztatta a felsőházba, ahol a külügyi és védelmi bizottság vezetését bízták rá.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
A családügyi államtitkár nem talált nagycsaládos emotikont, de olyat igen, ahol két férfi van

A családügyi államtitkár nem talált nagycsaládos emotikont, de olyat igen, ahol két férfi van

Hadházyt igencsak kiakasztotta, ahogy Tiborcz életmentő készüléket adományoz a SOTE-nak

Hadházyt igencsak kiakasztotta, ahogy Tiborcz életmentő készüléket adományoz a SOTE-nak

Több banknál kizáró ok a babaváró hitelre a speciális jövedelem

Több banknál kizáró ok a babaváró hitelre a speciális jövedelem

Csak így történhetett a vasfüggöny átvágása - drMáriás megmutatja

Csak így történhetett a vasfüggöny átvágása - drMáriás megmutatja

Marabu FékNyúz: Kalózok

Marabu FékNyúz: Kalózok

Jogtalanul hoztak be négy iraki gyermeket Magyarországra, felfüggesztettet kaptak

Jogtalanul hoztak be négy iraki gyermeket Magyarországra, felfüggesztettet kaptak