Napi szinten zajló belpolitikai háború kellős közepén vette át Románia az EU soros elnöki tisztét, így várhatóan lavírozással telik el a következő hat hónap, ami láthatóan a Brexittel elfoglalt Brüsszelnek is megfelel.
„Van fogalmuk arról, mennyit röhögnek ezek majd rajtunk a repülőn, hazafelé tartva Brüsszelbe?” – kérdezte a stúdióba meghívott politikusoktól a Realitatea TV hírcsatorna műsorvezetője az EU-elnökség január 10-ei bukaresti nyitóünnepségének élő közvetítése alatt. A felvetés jogosságát bizonyítja, hogy miközben Viorica Dancila kormányfő a beszédében a korrupció elleni harc fontosságát ecsetelte, a rendezvényre meghívták a korrupcióért korábban jogerősen elítélt Adrian Nastase volt miniszterelnököt és Adrian Severin egykori európai parlamenti képviselőt, illetve Titi Sultan rendőrtisztet, aki ellen még folyik a per kenőpénz elfogadásáért. Klaus Iohannis államfőt viszont a kormány „lefelejtette” a listáról, és Dancila, elkerülve a nemzetközi botrányt, vélhetően csak külső nyomásra hívta meg az utolsó pillanatban, telefonon az elnököt. Az első fokon hatalommal való visszaélésért letöltendő börtönbüntetésre ítélt, de ennek dacára a legbefolyásosabb politikusnak számító Liviu Dragnea képviselőházi elnökbe, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) vezérébe viszont szorult annyi jóérzés, hogy a múlt héten az új barátnőjével szabadságra utazott, s kihagyta az ünnepséget.
Azt nyilván az EU vezető tagállamaiban is tudják, hogy a 2016-os parlamenti választásokat toronymagasan megnyerő PSD – az orbáni forgatókönyvet követve – mást sem tesz, mint taktikusan építi az illiberális államot, veri szét és gyűri pártirányítás alá az igazságszolgáltatást. Ám hogy az elnökség ünnepi aktusára érkezők meg ne feledkezzenek erről, az Ateneul Roman koncertterem előtt a múlt csütörtökön este fagyban-hóban több százan tüntettek a tervezett amnesztiatörvény ellen, amelynek egyetlen célja, hogy Dragnea és vele több tucat PSD-politikus kibújhasson az igazságszolgáltatás által rámérendő büntetés alól.
Az ünnepségre időzítve, David Hale külügyi államtitkár révén szokatlanul kemény hangon üzent Bukarestnek Washington, azt ajánlva a román kormánypolitikusoknak, hogy hagyjanak fel bármilyen vitával az amnesztiatörvény tervezetével kapcsolatban, s felejtsék el azt úgy, ahogy van. Washingtonban arra is figyelmeztettek, hogy az USA és Románia kapcsolatainak romlásához vezethet az úgynevezett „kapzsisági adó”, amely 2019-től pluszteherrel sújtja a bankszektort, az energiaipart és a távközlést.
Borítékolható, hogy az EU soros elnökségének vezénylőjeként a PSD által az ország külföldi partnereivel való kapcsolatban rutinszerűen alkalmazott módszerrel – „azt mondom, amit hallani akartok, s azt csinálunk, amit mi akarunk” – Románia megpróbál csendben ellavírozni a féléves mandátuma lejártáig. Annyiban szerencséje van, hogy Brüsszel alapvetően mással van elfoglalva: a Brexittel. Arra pedig senki sem számít, hogy a nagyobb tagországok köre vagy az Európai Bizottság bevonja Bukarestet a brit kilépési szándék keltette káosz megoldásába, az új uniós költségvetés összeállításába vagy a menekültpolitika kialakításába.
Brüsszelben is inkább a megúszásra játszhatnak, s az lehet az egyetlen céljuk, hogy az EU-elnökként hat hónapra mégiscsak pódiumot kapott Románia nehogy az illiberális állam felépítésében nála előrébb járó Magyarországhoz és Lengyelországhoz sodródjék. A pletykák szerint már a lengyel belpolitikába való visszatérésre készülő Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke Bukarestben óriási meglepetést keltve ékes románsággal beszélt a román és az európai civilizációs értékek megőrzésének fontosságáról, az ország feltétel nélküli támogatásáról, amivel vendéglátói hiúságát legyezgette. Ezzel alighanem Romániát igyekezett elszigetelni legfőbb potenciális illiberális partnerétől, amit segíthet, hogy a bukaresti kabinet meghatározó ereje, a PSD és az Orbán-kormány között hűvös a kapcsolat.
Jótékony télapó szerepében tetszelgett Bukarestben Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is – akit Dancilával kézen fogva baktatva fotóztak le december 5-én –, miután beszédében egyelőre betarthatatlannak tűnő ígéreteket tett Románia schengeni csatlakozásával, valamint az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmusnak a mandátuma végéig való felfüggesztésével kapcsolatban. Igaz, felemelt mutatóujjal figyelmeztette a házigazdákat az igazságszolgáltatás függetlenségének fontosságára. Calin Popescu-Tariceanu, a szenátus elnöke – a koalíciós partner Liberális–Demokrata Szövetség vezetője – viszont arra kérte az európai vezetőket, hogy dobják félre a romániai intézményekkel kapcsolatos előítéleteiket.
Nincs szükség jóstehetségre annak kimondásához, hogy az EU-elnökség kedvéért és az ország érdekéért sem fogja hat hónapra elásni a csatabárdot a PSD és az ellenzéki pártok által támogatott Iohannis. Az utóbbi időszakban a miniszteri, hadügyi, igazságügyi kinevezések, a megszavazott illiberális törvények körüli háború áthidalhatatlan árkot teremtett a miniszterelnöki és az államfői hivatal között. Ez azt is jelenti, hogy miközben a PSD a májusi európai parlamenti, Iohannis pedig az őszi elnökválasztásra készül, a két fél szembenállása megbénítja Romániát, és a recesszió szélére sodorja a gazdaságot.
A hvg.hu az Európai Parlamenttel együttműködve számol be ebben a fél évben az uniós intézmények tevékenységéről, a közösséget érintő döntésekről, és ezek hatásairól. Az EP a tartalomért nem vállal felelősséget.
A New York-i Közkönyvtár kiállítása bemutatja, hogyan vált egy nagyváros lapja nemzetközi tényezővé. A magazin egy évszázad alatt öt főszerkesztőt fogyasztott el, Adam Gopnik, a lap főmunkatársa néggyel is dolgozott.
Így reagáltak arra, hogy a főváros rendezi a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal a Budapesti Büszkeség nevű rendezvényt.
