Keresztes Imre
Keresztes Imre
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Blaszfémia vádjával azóta tucatnyi embert öltek meg, a szabad véleménynyilvánítás nemegyszer halálos bűnné vált.

Éppen Valentin-napon, 30 évvel ezelőtt Khomeini ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője fatvát adott ki Salman Rushdie indiai származású brit író megölésére. A vallási határozat felszólította a világ muszlimjait, hogy végezzenek vele, mert a Sátáni versek című regényével megsértette az iszlámot és Mohamed prófétát. Az éppen egy könyvbemutatón tartózkodó Rushdie akkor még nem sejtette, hogy a rendelkezés fenekestől forgatja fel az életét. Egymillió dolláros vérdíjat tűztek ki rá Teheránban, Rushdie pedig a következő kilenc évet a nyilvánosságtól elbújva és a brit rendőrség napi 24 órás őrizete alatt töltötte.

A Koránban megfogalmazott és Mohamed próféta álmában megjelent isteni kinyilatkoztatásokat világi szemszögből és irodalmi eszközökkel vizsgáló – mások szerint azokon gúnyolódó – kötet már az 1988. szeptemberi megjelenésekor is haragot váltott ki a világ muszlim közösségeiben. Indiában és négy másik országban azonnal betiltották a művet (ma összesen 13 országban érvényes a korlátozás), Pakisztánban erőszakos lázadások törtek ki, Nagy-Britanniában könyvégetéseket tartottak. De ez csak a kezdet volt, mert az 1989. február 14-én hozott fatva (vallásjogi döntés) még jobban feltüzelte a kedélyeket.

Khomeini 1989 júniusában elhunyt, s az általa kimondott fatvát iszlámjogi értelmezés szerint senki sem vonhatta vissza. Nem sokkal a halálos rendelkezés után hat brit könyvesboltot ért bombatámadás, a könyv japán fordítóját 1991-ben halálra szúrták, az olasz fordítót is megkéselték, de ő túlélte a támadást. A Sátáni versek norvég kiadójára 1993-ban háromszor rálőttek, de nem halt meg. A fordítással megbízott török író túlélte ugyan a szállodatüzet, amit a dühös tömeg okozott, de a gyújtogatásban 37-en meghaltak. Szaúd-Arábiában és Tunéziában egy-egy imámot is megöltek, mert a fatva ellen szóltak. A rendelkezés halálos áldozatainak a száma mára meghaladta a hatvanat.

Salman Rushdie egy Los Angeles-i parkban. Évekig rejtőzött
©

Rushdie-t letaglózta az általa okozott vallási és politikai vihar. Az író a fatva kiadása után négy nappal bocsánatot kért, de hiába. Iránban állandó téma maradt az ügy, és a vallási alapítványok, üzletemberek által megtoldott vérdíj mára elérte a 6 millió dollárt. Az író életében azonban fordulatot hozott, hogy Mohamed Khatami mérsékelt elnök 1997-es megválasztásával a teheráni kormány enyhített a nyomáson, közölve: nincs szándékában végrehajtani az ítéletet. Rushdie a nyilvánosság elé merészkedett, majd 2000-ben az USA-ba költözött, ma New Yorkban él, és a botrány óta publikált regényeit irodalmi körökben is nagyra tartják. Bár a Sátáni versek művészi értékéről megoszlanak a vélemények, a fatvát követő első évben egymillió dollárt hozott az írójának.

Több író is Rushdie védelmére kelt, többek között Stephen King, Ian McEwan, E. L. Doctorow, Gay Talese, Martin Amis. King odáig ment, hogy figyelmeztette azokat a könyvesboltokat, amelyek leveszik a polcaikról Rushdie műveit, hogy az ő köteteit sem árulhatják. Rushdie 2012-ben egy berlini könyvbemutatón már nyilvánosan is kiállt a véleménye mellett, miszerint „ha valaki megsértve érzi magát, az az ő problémája”, hozzátéve: egy könyv nehezen tud bárkit is megbántani. Sokan azonban úgy teszik fel a kérdést, hogy az íróknak van-e joguk sértegetni a szabad véleménynyilvánítás nevében.

A Rushdie ellen tiltakozó brit muszlimok a legmélyebb vallási érzéseikben érezték magukat megsértve, de korábban soha nem keltek ki ennyire például a szegénység vagy a diszkrimináció ellen. A The Guardian brit napilap szerint a botrány előtt inkább tartották magukat ázsiaiaknak vagy fekete bőrűeknek. A fatva azonban vízválasztónak bizonyult, a muszlim identitás központi szerepet kapott. Nagyon sok Rushdie-ellenes aktivista például nem is volt vallásos, hanem baloldali érzelmű. A Sátáni versek körüli vita középpontba állított olyan kérdéseket, mint hogy az iszlám összeegyeztethető-e a „nyugati értékekkel”, mit jelent a multikulturalizmus, hol húzódnak a liberális társadalom határai.

Ha úgy tetszik, Rushdie és védelmezői nyertek, hiszen a Sátáni verseket ma is kiadják – magyarul is olvasható –, de az utóbbi három évtizedben széles körben elfogadottá vált az a vélemény is, hogy morálisan helytelen más népeken és kultúrákon gúnyolódni. Holott Dwayne Ryan Menezes, a Cambridge-i Egyetem vallástörténésze szerint a fatva egyértelműen sérti az emberi jogok egyetemes nyilatkozatának a 18. és a 19. bekezdését. A professzort azonban leginkább az zavarja, hogy a világ egyik legsokszínűbb és leggazdagabb civilizációja miért nem képes tolerálni más véleményt, sőt a szabad szólást védők élére állni.

A Rushdie-ügy azonban nem pusztán a szólásszabadságról és az istenkáromlásról szólt. A múltban a különböző nézeteket valló népek közötti érintkezés viszonylag korlátozott maradt, de az információs korban megszűnt az elszigetelődés luxusa – fejtegette Emrys Schoemaker, a London School of Economics kommunikációs kutatója. A szélsőségesek egymásnak ugranak, de nem tudnak vitatkozni, radikális véleményeikkel pedig bizonyos csoportokat akarnak meggyőzni – tette hozzá. A Rushdie elleni gyűlölet pedig szélesebb politikai prizmán szemlélve azt is kifejezi, hogy a muszlim világban elítélik a nyugati kormányok közel-keleti és a muszlim országokkal szembeni politikáját.

Salman Rushdie író könyvei évek óta elérhetők a feketepiacon Pakisztánban
©

Nem Rushdie volt az egyetlen író, aki magára haragította a muszlimokat. Taszlima Naszrin bangladesi szerző 1993-ban megjelent Szégyen című könyve sokak szerint sértette a muszlimokat. Az író halálos fenyegetéseket kapott, és szintén bujkálnia kellett. Aztán 2005-ben muszlimok világszerte tüntettek a dán Jyllands-Posten napilap Mohamed-karikatúrái ellen, sok ország bojkottot hirdetett a dániai termékekre.

Az intolerancia természetesen nem csak az iszlámban létezik. Makbul Fida Huszain indiai festő kénytelen volt feladni állampolgárságát, miután művei miatt fenyegetéseket kapott hindu fanatikusoktól. Utolsó éveit Katarban és Londonban élte le. Martin Scorsese Krisztus utolsó megkísértése című filmje ellen pedig keresztény szélsőséges csoportok tiltakoztak, és a Vatikán is a bemutatása ellen emelt szót.

A Rushdie-fatva által kirobbantott érzelmeket csak fokozta, hogy 2015. január 7-én egy testvérpár betört a Charlie Hebdo francia szatirikus lap párizsi szerkesztőségébe. Megöltek 12 karikaturistát és újságírót, hogy megbosszulják a Mohamedről készített gúnyrajzokat. Európa vezetői elítélték a támadást, és kiálltak a szólásszabadság mellett. Ám az Emberi Jogok Európai Bírósága nemrég egy eset kapcsán leszögezte, elismerik azt a jogot, hogy senkit se sértsenek meg vallási érzéseiben.

Az istenkáromlást bűntettnek nyilvánító törvény még több mint hetven országban érvényben van – köztük több európai államban. Hat országban, Afganisztánban, Iránban, Nigériában, Szaúd-Arábiában, Szomáliában és Pakisztánban pedig halállal büntethető a cselekedet. Imran Khan pakisztáni kormányfő tavaly újra kampányt indított, hogy az ENSZ foglalja nemzetközi jogszabályba a blaszfémiát. Legutóbb 2011-ben bukott el az Iszlám Együttműködés Szervezetének ilyen irányú kísérlete.

Ászia Bibi halálát követelő iszlamisták Pakisztánban. Vallási gyűlölet
©

Nagy port kavart a pakisztáni Ászia Bibi keresztény családanya esete is, akit tavaly a siralomházban eltöltött nyolc év után felmentettek ugyan a blaszfémia vádja alól, de a szélsőségesek fenyegetései miatt az iszlámábádi kormány a mai napig nem engedte, hogy külföldre távozhasson. Pakisztánban hivatalosan még senkit sem végeztek ki istenkáromlás miatt, de többen estek az igazságszolgáltatást a maguk kezébe vevő bosszúállók áldozatául. Ami emberjogi szakértők szerint azt mutatja, nem a vallásos érzelmek megbántása (ami nem egyenlő a gyűlöletbeszéddel) fenyegeti a társadalmi békét, hanem az, hogy vannak olyanok, akik vallásos dogmákért ölni is képesek.

KERESZTES IMRE

[email protected]

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
Ez kell ahhoz, hogy ripsz-ropsz el lehessen adni egy lakást

Ez kell ahhoz, hogy ripsz-ropsz el lehessen adni egy lakást

„A biztonságos személyazonosítás stabilitást és növekedést hoz”

„A biztonságos személyazonosítás stabilitást és növekedést hoz”

Beismerte bűnösségét a férfi, aki több mint 100 millió dollárt csalt ki a Google-től és a Facebooktól

Beismerte bűnösségét a férfi, aki több mint 100 millió dollárt csalt ki a Google-től és a Facebooktól

Vadászruhás emberek kiirtottak egy falut Maliban

Vadászruhás emberek kiirtottak egy falut Maliban

Találtak egy újabb okot, ami kihathat a gyermekvállalásra – és igen sokan lehetnek veszélyben

Találtak egy újabb okot, ami kihathat a gyermekvállalásra – és igen sokan lehetnek veszélyben

Készüljön: jöhet a filléres Netflix-előfizetés, 1000 forint se lesz

Készüljön: jöhet a filléres Netflix-előfizetés, 1000 forint se lesz