Több mint hetven év után India eltörölné vitatott fennhatóságú szövetségi állama, Dzsammu és Kasmír autonómiáját. Ezt hétfőn jelentette be a hindu nacionalista kormány belügyminisztere, azonnal óriási diplomáciai botrányt – a helyi muszlim lakosság körében pedig pánikot – okozva.

AFP / Tauseef Mustafa

A lépés komoly ellenállásba ütközhet nem csak a Dzsammu és Kasmír állam muszlim többségű részén, a vitatott fennhatóságú Kasmírban, de tovább eszkalálhatja az amúgy is nyugtalan indiai-pakisztáni viszonyt. Mindkét atomhatalom igényt tart ugyanis Kasmírra, a térséget jelenleg fele-fele arányban felügyelik. A terület jogállása és vitatott határterületek jelentik a legfőbb feszültségforrást a két ország között; az 1947-es függetlenség óta megvívott három indiai–pakisztáni háborúból kettő Kasmír miatt robbant ki, tízezrek halálát okozva.

Jelenleg az indiai szövetségi tagállamnak saját alkotmánya és nemzeti zászlaja van, saját törvényeket is hozhat, és szinte minden fontos közügyben önállóan dönthet, kivéve a külügyeket és a védelmi politikát. Ezt az úgynevezett 370-es cikkely teszi lehetővé – ennek eltörlését jelentette be hétfőn Narendra Modi indiai miniszterelnök pártja, az Indiai Néppárt (Bháratíja Dzsanata Párt, BJP).

A buddhisták sem ússzák meg

Az újdelhi kormány javaslata alaposan átrajzolná Dzsammu és Kasmír szövetségi állam felosztását, amelyet ma három régió alkot: a hindu többségű Dzsammu, a muszlim többségű Kasmír és a buddhista többségű Ladak. A kormány javaslata alapján az egész területet megfosztják az állam státusztól, ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag a központi újdelhi kormány gyámsága alá helyeznék.

Alkotmányjogilag ez úgy nézne ki, hogy mind Dzsammu, mind Kasmír saját közigazgatású szövetségi terület lenne, Ladak viszont ennyi jogosítvánnyal sem rendelkezne, mindez értelemszerűen az önrendelkezési jogosítványok – eltérő fokú – elvesztésével járna mindegyik régióban.

Megszállták Kasmírt

A hindu nacionalisták régi terve Kasmír felosztása, amire a közelmúltban történt katonai incidensek nyomán megnövekedett biztonsági kockázatok adtak ürügyet. A döntés – amihez még több törvénymódosításra lesz szükség – közvetlen előzménye, hogy az indiai biztonsági erők több rajtaütést is végrehajtottak a vitatott területen, ahová a CNN szerint több tízezer katonát vezényeltek az elmúlt napokban. A térségben több szélsőséges iszlamista / szeparatista csoport működik, köztük az al-Kaida és a Jaish-e-Mohhamed (lásd. kronológiánkat a cikk végén).

A hétvégén a Kasmír-völgyben kijárási tilalmat rendeltek el, turisták és zarándokok ezreit evakuálták. A hatóságok felszólították a rendes éves zarándokút, a Machail Yatra résztvevőit, hogy biztonsági okokból azonnal hagyják el a térséget:

Railways Waives Cancellation Charges for Passengers Travelling from Jammu and Kashmir https://t.co/bDdKpssmd3

— DIPR-J&K (@diprjk) August 4, 2019

Hétfőn Kasmír helyi vezetői közül legalább három embert házi őrizetbe helyeztek (köztük Sadzsad Lonét, a People’s Conference Party elnökét és Mehbuba Muftit, Dzsammu és Kasmír korábbi főminiszterét). A kommunikációs szolgáltatásokat felfüggesztették, így a mobil- és az internetkapcsolat sem működik Kasmírban. A nyilvános gyűléseket betiltották, az iskolákat bezáratták.

AFP / Rakesh Bakshi

A Times of India beszámolója szerint a helyiek pánikszerűen rohamozzák meg a boltokat, benzinkutakat, még a bankautomatáknál is többórás sorok kígyóznak.

Temetik a demokráciát

Az indiai kormány bejelentését gyakorlatilag megszállásként értékelte Mehbuba Mufti, Dzsammu és Kasmír korábbi főminisztere, a BJP korábbi szövetségese.

A mai nap az indiai demokrácia legsötétebb napja

– idézte a The Guardian a kasmíri Demokratikus Néppárt (People’s Democratic party) vezetőjét, akit szintén házi őrizet alá helyeztek az indiai biztonsági erők.

Mehbuba a Twitteren megszálló erőnek nevezte Indiát:

The abrogation of Article 370 hasn’t just made accession null & void but also reduces India to an occupation force in Jammu and Kashmir. https://t.co/PS6JxYhSaI

— Mehbooba Mufti (@MehboobaMufti) August 5, 2019

Botrány a parlamentben

A döntés az indiai politikát is megosztja, a parlament hétfői ülése botrányba fulladt. A vitát Amit Shah belügyminiszter robbantotta ki a 370-es cikkely felfüggesztésével. (Ennek egyik mellékhatásaként megszűnne a földvásárlási moratórium a nem Kasmírban élők számára, noha ez jelentette az egyik garanciát az állam – viszonylagos – szuverenitásának megőrzésére.)

Az ellenzék máris ellenállást hirdetett:

Kiállunk India alkotmánya mellett, akár életünket is áldozzuk alkotmányunk megvédéséért. Ma a BJP meggyilkolta az alkotmányt és országunk demokráciáját

– idézte a CNN a Kongresszus Párt képviselőjét, Ghulam Nabi Azadot.

A kormányoldal viszont örömünnepet ült, hétfőn több helyen is BJP-aktivisták éljenezték a Modi-kormányt, történelmi igazságtételnek nevezve az autonómia megszüntetését.

AFP / Gagan Nayar

A tiltakozók táborából eközben három ellenzéki képviselő is ülősztrájkba kezdett a parlamenti ülésteremben, egyikük a ruháját tépkedte, társai pedig az alkotmány példányait tépték össze, végül a házelnök kivezettette őket az ülésteremből.

Mi vezetett a konfliktushoz?

Kasmír kvázi megszállásának közvetlen – 2019-es – előzményeit  a CNN, a BBC, az Al Jazeera és a Times of India adatai alapján rekonstruáltuk:

• Február 14–22.: 40 indiai harcos vesztette életét egy öngyilkos merényletben Kasmír indiai ellenőrzésű területén. Az elmúlt 30 év legsúlyosabb támadását a Jaish-e-Mohhamed terrorcsoport vállalta magára. India viszont válaszként "Pakisztán teljes izolálását" helyezte kilátásba. Még aznap az indiai légierő támadásokat hajtott végre milicisták ellen Pakisztán területén. Később 200 százalékos vámot vezettek be a pakisztáni importárukra, de még a folyók irányának megfordításával is fenyegetőztek.
• Február 23–26.: India nagyszabású razziát hajtott végre a Kasmír-völgyben, többtucatnyi szeparatista vezetőt letartóztattak. Nem sokkal később lebombázták a Jaish-e-Mohhamed kiképzőbázisát.
• Február 27–28.: a pakisztáni légierő lelőtt két indiai vadászgépet a kasmíri határvidéken. Az egyik gép pilótáját elfogták (majd később átadták). Az indiai légvédelem is lelőtt egy pakisztáni harci gépet.
• Május végén indiai biztonsági erők Kasmírban végeztek az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet helyi szárnyának vezetőjével. Ezt követően Ajman az-Zaváhiri, az al-Kaida vezére bosszúhadjáratra szólította fel követőit.
• Július végén az indiai kormány – a növekvő terrorveszélyre hivatkozva – 10 ezer zsoldost vezényelt Kasmírba. Többször összetűzésbe kerültek a pakisztáni határőrséggel, majd augusztus elsején újabb 28 ezer fegyverest küldtek a térségbe. Augusztus 2-án egy pakisztáni gyártmányú bombát találtak zarándokok útvonalán, ezt követően már 2 nap sem kellett a kijárási tilalom elrendeléséig. Kasmírban becslések szerint több százezer indiai teljesít szolgálatot a hadsereg, illetve különböző biztonsági erők, félkatonai alakulatok kötelékében.