szerző:
Lengyel Miklós

A franciák hiába remélték, hogy sikerrel jár a közvetítés.

Irán szeptember 6-tól egy harmadik fázisban tovább korlátozza a 2015-ös többhatalmi atomalkuból fakadó kötelezettségvállalásait – jelentette be Haszan Róháni iráni elnök az állami Press TV televízió műsorában. Mint mondta, az úgynevezett harmadik fázisban a többi között a gyorsabb urándúsításhoz használt centrifugák fejlesztését tervezik. "Péntektől tanúi lehetünk a különböző fajta korszerű centrifugák kutatás-fejlesztésének, illetve mindannak, ami a felgyorsított ütemű urándúsításhoz szükséges" – fogalmazott Róháni.

Róháni megjegyezte: Irán hajlandó teles mértékben visszatérni az atomalku rendelkezéseinek betartásához, amennyiben a megállapodás részes felei teljesítik saját kötelezettségeiket. Az atomalku értelmében Iránnak megengedték, hogy megtartson 1044 darab első generációs centrifugát a fodrovi és 5060 darabot natanzi és nukleáris létesítményében. A Reuters hírügynökség megjegyezte: korszerű berendezések lehetővé tennék számára, hogy a jóval gyorsabban állítson elő dúsított uránt, amelyet akár atomfegyverekhez is felhasználhatnak.

Az iráni elnök a nap folyamán egyébként újabb két hónapot adott az európai hatalmaknak arra, hogy megmentsék a 2015-ös nukleáris megállapodást, ugyanis megítélése szerint nem valószínű, hogy a napokban meg tudnának állapodni arról, hogy az európaiak hogyan kompenzálják Teheránt az amerikai kilépésből és szankciókból fakadó hátrányokért.

Emmanuel Macron jelentős erőfeszítéseket tett, hogy megoldja az iráni problémát azt követően, hogy július hetedikén Teheránban bejelentették: hatvan napot adnak az európaiaknak, hogy eredményt érjenek el. 2015-ben Franciaország is a békemegállapodás aláírói között volt, ezért a francia államfő joggal vélhette úgy, hogy közvetítő szerep vár rá. Ezért hívta meg Zarif iráni külügyminisztert a G7-csúcsra – a jelenlevők nem kis meglepetésére. Persze ez csak színjáték volt, mert a francia diplomácia jó előre tájékoztatta a résztvevőket a váratlan vendég felbukkanásáról. A biarritzi találkozón részt vevő Trump a sajtó előtt nyitottnak mutatkozott, de a háttérben megnyugtatta Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt: nem áll szóba az irániakkal, mindaddig amíg azok el nem fogadnak egy jóval szigorúbb egyezményt, mint amilyet 2015-ben Bécsben aláírtak.

Ennek megfelelően Brian Hook, Trump megbízottja az iráni ügyekben megmondta a franciáknak: az USA az iráni szankciók megsértésének tekintené, ha Franciaország 15 milliárd dolláros hitelkeretet biztosítana Iránnak, amelyet fojtogatnak az amerikai szankciók, azok miatt ugyanis a külföldiek nem mernek beruházni Iránban. A Total francia olajóriás például 1 milliárd dolláros beruházásáról mondott le azt követően, hogy Trump elnök tavaly kilépett az atomalkuból.

Így nem csoda, hogy Róhani elnök a francia diplomáciai közvetítés kudarcával indokolta meg, hogy előrelépnek az atomalku kötelező feltételeinek a felszámolásában. Macron elnök épp azzal érvelt az amerikaiak előtt, hogy szigorú szankcióik a kemény vonal, a forradalmi gárda malmára hajtják a vizet Iránban. Csakhogy az amerikaiak célja épp az, hogy belső feszültséget teremtsenek Iránban, amely azután elvezethet az iszlamista rendszer bukásához. Franciaország és az USA európai szövetségesei úgy látják, hogy a washingtoni elképzelések nem reálisak, viszont súlyos feszültséget kreálnak a Közel-Keleten, ahol már amúgyis igen sok a nemzeti és vallási ellentét.

Trump Izrael miatt nem enged

Az újraválasztásra készülő Trumpnak igen fontos a hatmilliós amerikai zsidó közösség véleménye. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök erre hivatkozva érvel azzal, hogy “most nem a tárgyalások hanem a nyomásgyakorlás ideje van”. Ezt Izrael kormányfője a Ben Gurion repülőtéren mondta, ahonnan útnak indult Londonba. A Yedioth Ahronot című lap internetes portálja szerint a brit fővárosban nemcsak Boris Johnson miniszterelnökkel találkozik, hanem Mark Esper amerikai hadügyminiszterrel is.

Az izraeli lapok arról is beszámolnak, hogy Irán minden eddiginél nagyobb támaszpontot épít Szíriában, mely határos Izraellel. Ráadásul Irán Szíriában gyárt olyan rakétákat, melyeket a vele szövetséges Hezbollah libanoni területekről kilő Izraelre. Ily módon Iránt Izrael kormánya közvetlen fenyegetésként értékeli, és ezért határozott fellépésre ösztönzi az Egyesült Államokat.

Izraelben is választási kampány zajlik. Ebben a helyzetben a háború egyáltalán nem hiányzik az izraeli miniszterelnöknek, de a feszültség fokozódása jól jöhet a választási kampányban. Trump pedig nyíltan közölte: mindent megtesz azért, hogy barátja, Benjamin Netanjahu tovább folytathassa a miniszterelnöki székben. Vagyis a diplomácia alá van rendelve a belpolitikának hiszen Trump elnök nyolc évig szeretne maradni a Fehér Házban – és ebben nagy segítség lehet barátjának, Benjamin Netanjahunak a támogatása.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Patthelyzet az izraeli választás után, Netanjahu politikai jövője forog kockán

Patthelyzet az izraeli választás után, Netanjahu politikai jövője forog kockán

Trump kinevezte az új nemzetbiztonsági tanácsadóját

Trump kinevezte az új nemzetbiztonsági tanácsadóját

Valami érthetetlen történik: magasabb fokozatba kapcsolt a Tejútrendszer közepén lévő fekete lyuk

Valami érthetetlen történik: magasabb fokozatba kapcsolt a Tejútrendszer közepén lévő fekete lyuk

Titkosított telefonszámot is fel tudott hívni egy Fidesznek segítő aktivista

Titkosított telefonszámot is fel tudott hívni egy Fidesznek segítő aktivista

Ötvenes nő vagyok, munkát akarok – egyáltalán nem lehetetlen!

Ötvenes nő vagyok, munkát akarok – egyáltalán nem lehetetlen!

Fideszesnek hitt budai kerületben fej-fej mellett a kormánypárti és az ellenzéki jelölt

Fideszesnek hitt budai kerületben fej-fej mellett a kormánypárti és az ellenzéki jelölt