A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
A rendőrség szerint 4-5 ezer tüntető gyűlt össze az ukrán főváros főterén, "Nemet a kapitulációra, nemet a közkegyelemre!" jelszavakat skandálva és "A háború folytatódik" feliratú táblákat tartva, illetve Zelenszkij-ellenes szlogeneket harsogva.
Békét akarunk, de a béke és a kapituláció két különböző dolog. Az emberek nem ezért haltak meg"
– mondta az AFP francia hírügynökségnek Mikola, egy tüntető, aki 2014 és 2015 között harcolt a szakadárok ellen. – "Fenntartjuk magunknak a jogot, hogy folytassuk a harcot. Ha holnap visszavonulási parancsot kapunk (az ukrán hadsereg) felállíthatjuk ezeket az állásokat" – tette hozzá az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet által háborús bűnökkel vádolt Ajdar nevű önkéntes zászlóalj egyik parancsnoka.
Az évek óta zsákutcában lévő békefolyamatban Kelet-Ukrajnában, ahol az ukrán és oroszbarát erők háborúban állnak, amelynek közel 13 ezer halottja volt 2014 óta, óvatos előrelépés történt az elmúlt hónapokban.
Megválasztásakor a politikában újoncnak számító Volodimir Zelenszkij ígéretett tett arra, hogy újrakezdik Oroszországgal a tárgyalásokat, amelyek szeptemberben jelentős mértékű fogolycseréhez vezettek. Kedden az ukrán küldöttség aláírt egy dokumentumot, amely a lázadó régiók jövőbeli autonómiáját taglalja. Ez utóbbi kérdés nagyon kényes Ukrajnában, mások mellett a nacionalisták és a félkatonai szervezetek elfogadhatatlan engedménynek tekintik.
Az erőszak szórványos kiújulásai ellenére a kelet-ukrajnai konfliktus nagyrészt befagyott a 2015-ben aláírt minszki megállapodás után, igaz, a minszki megállapodás politikai részét – így a lázadó területek különleges jogállását – máig sem teljesítették.
