Orbannak október 25-éig kell összeállítania az új kabinetet, s mivel a szociáldemokratákat megbuktató ellenzék meglehetősen töredezett, a kormányalakítás legalább olyan nehéz feladatnak tűnik, mint a 2018 eleje óta hivatalban lévő, parlamenti többségét tavaly augusztusban elvesztett Dancila-kormány elleni bizalmatlansági indítvány sikerre vitele volt.

Süket fülek

A magyar–román vegyesházasságban született 56 éves Orban elsőként azzal próbálkozik, hogy egypárti kormányt hozzon létre, s elnyerje néhány más párt külső támogatását. Az Orban egykori párttársa, Calin Popescu Tariceanu vezette másik liberális párt, az ALDE ugyan hajlandónak megszavazni az új miniszterelnök kormányát, ám több feltételt is szabott a támogatásért cserébe. A többiek viszont igencsak elutasítóak voltak: Kelemen Hunor, az RMDSZ vezetője azt mondta, pártja nem fogja megszavazni az új kabinetet, s hasonlóan nyilatkozott Victor Ponta, a PRO Romania párt elnöke is. A PNL utáni második legnagyobb volt ellenzéki párt, a Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) sem tűnt lelkesnek, s az ALDE-hoz hasonlóan számtalan feltételt szabott a támogatásért cserébe.

Klaus Iohannis román államfő (j) és Ludovic Orban, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke a bukaresti államfői rezidencián, a Cotroceni-palotában, miután Klaus megbízta kormányalakítással Orbant 2019. október 15-én

MTI / EPA / Dragos Asaftei

Egyelőre Orban azon érve sem nagyon hat a többi pártvezetőre, hogy ha már közösen megbuktatták az igencsak népszerűtlen Dancila-kormányt, akkor annyival tartoznak az ország polgárainak, hogy nem akadályozzák meg az új kormány megalakítását. Egyelőre ugyanis – az új kabinet beiktatásáig – Dancila marad a kormányfő, igaz az ügyvezető kabinet jogkörét jelentősen megnyirbálja a román alkotmány.

A légitársaság is beszállt

A menesztett kormány korábban már több bizalmatlansági indítványt is túlélt, s egyes nyilatkozatok szerint most a Tarom román légitársaság vezérigazgatója is kellett ahhoz, hogy a mostanit megszavazza a parlament két háza. Madalina Mezei ügyvezető-vezérigazgató ugyanis azt állítja, arra utasította őt Razvan Cuc közlekedési miniszter, hogy tartsa földön azokat a belföldi járatokat, amelyek Bukarestbe repítették volna a szavazásra induló ellenzéki parlamenti képviselőket és szenátorokat. „Azt mondta, találjak ki technikai okokat, hogy az emberek ne jöjjenek rá, mi történik” – mondta Mezei, aki elmondása szerint határozottan megtagadta a kérés végrehajtását.

AFP / Nicolas Economou

Mezeit egyébként még aznap leváltották a vezérigazgatói tisztségből, s mindezt úgy hajtották végre, hogy szeptemberben a kormány még meghosszabbította a júniusban három hónapra kinevezett vállalatvezető mandátumát. Cuc – aligha meglepő módon – cáfolta Mezei szavait, s közölte: azért váltották le az igazgatót, mert nem végezte jól a munkáját és lassan haladt a gazdasági nehézségekkel küszködő légiközlekedési vállalat átalakításával. Azt viszont nem magyarázta meg, szeptemberben miért hosszabbították meg mégis Mezei kinevezését.

Átmeneti intézkedések

Bár a kormányfői felkérés átvétele utáni első beszédében a korábban közlekedési miniszterként is szolgált Orban azt hangsúlyozta, hogy helyre akarja álltani az ország makrogazdasági egyensúlyát, s elsősorban az infrastruktúrára, az egészségügyre és az oktatásra fordított kiadásokat kívánja növelni, kevesen számítanak arra, hogy az új kormány a következő hónapokban meghozza azokat a megszorító intézkedéseket, amelyekre szükség lenne a gazdaság meggyógyításához. Ez már csak azért sem valószínű, mert minden bizonnyal előrehozzák a 2020 végén esedékes parlamenti választást, és egyik, most kormányzás közelébe kerülő tömörülés sem akarja elriasztani a potenciális választókat a nadrágszíj meghúzásával.

Míg korábban voltak olyan elképzelések, hogy a parlamenti választást az elnökválasztási első, november 10-ei fordulójával egy napon rendezik, most sokkal valószínűbbnek tűnik az, hogy a júniusban, a helyhatósági választásokkal vonják össze a megméretést. Az elnökválasztásnak egyébként a PNL támogatásával induló, jelenleg 40-45 százalékos támogatottságot élvező Iohannis a toronymagas esélyese, a népszerűségi verseny harmadik helyén az a Dan Barna áll, akit az USR és néhány szövetségese indít, s aki ellen a napokba indított vizsgálatot a román kormány alá tartó korrupcióellenes hivatal, a DLAF.

A hivatal azt kívánja kideríteni, hogy történtek-e szabálytalanságok a Dan Barna cégei által korábban indított, hatmillió eurós EU-s támogatást élvező projektek megvalósítása során. A vizsgálat az után kezdődött, hogy egy román oknyomozó portál, a Rise Project kiderítette, hogy a projektek gyanús körülmények között zárultak le, s hogy több jel utal arra is, hogy a pénzek egy részét szabálytalanul használták fel. Dan Barna közölte, készen áll a vizsgálatra, és együttműködik a DLAF-fal, majd megerősítette, úgy véli, a vizsgálatnak köze van az elnökválasztási kampányhoz. Már csak azért is, mert az eljárást a Dancila-kormány indította, s a volt kormányfő a szociáldemokraták jelöltjeként indul az államfőválasztáson. Dan és Dancila pedig fej-fej mellett áll a felméréseken.