Iszapbirkózás lett Trump vámháborújából
Nem világos, hogy a leginkább szablyacsörgetésnek tekinthető kereskedelmi háború átmegy egy langymeleg állapotba, vagy augusztus elsején totális káosz lesz a vége.
A helyi tévétársaságok jelentései szerint az ország 4,5 millió lakosából 1,5 millióan vonultak az utcákra. Hiába mondott le szombaton a Libanoni Erők nevű keresztény párt négy minisztere, a tiltakozók kitartanak.
Válid Dzsumblatt, a drúz kisebbség vezetőjének pártja politikusai vasárnap bejelentették, hogy nem mondanak le, és végrehajtják a reformokat a gazdasági nehézségek felszámolása érdekében.
Szaad Haríri miniszterelnök pénteken 72 órát adott a kormányában részt vevő pártoknak, hogy megállapodjanak arról: hogyan oldják meg az országot sújtó gazdasági problémákat.
Kormányzati források vasárnap este azt közölték a Reuters hírügynökséggel, hogy a miniszterelnök elfogadta a reformcsomagot, amelyet hétfőn a kormányülésen hivatalosan is jóváhagynak. A javaslat a politikai vezetők fizetésének 50 százalékos csökkentését irányozza elő, valamint a bankoktól 3,3 milliárd dollárnyi hozzájárulást vár, hogy a jövő évi költségvetés csaknem egyensúlyba kerüljön. Emellett privatizálják a távközlési szektort, és reformot hajtanak végre a hosszú ideje nehézségekkel küzdő áramszolgáltatásban. A csomag adóemelést nem tartalmaz.
A tömegmegmozdulásokat az váltotta ki, hogy a kormány adót akart kivetni a Whatsappon kereszült indított hívásokra.
A tüntetők jelentős része viszont azt követeli, hogy a Haríri-kormány mondjon le, és szakértői kormány vegye át az ország irányítását. Megfigyelők viszont arra figyelmeztetnek, hogy a Haríri-kormány lemondása esetén valószínűleg politikai vákuum és instabilitás alakulna ki a közel-keleti országban.
