Tetszett a cikk?

Oroszország csinálhat bármit a világpolitikában, Orbán Viktor évente egyszer-kétszer mindenképpen találkozik Vlagyimir Putyinnal. Az igazán fontos dolgoktól aligha most döntenek, más szempontból azonban nagyon is hasznosak a találkozók. Főleg az oroszoknak.

Idén is folytatódik a 2010 óta tartó hagyomány: ahogy minden évben, az idén is találkozik Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő. Ezúttal újra Budapesten lesz a találka és a napirenden megint nincs olyan téma, amihez feltétlenül szükség lenne a magasrangú állami vezetők jelenlétére. A cél leginkább az, hogy Putyin és Orbán megmutassa a világnak: az EU nem egységes Oroszország megítélésében, s hogy az unión kívül is van élet.

Oroszország csinálhat bármit a világban, megsértheti a korábban éppen Budapesten aláírt nemzetközi szerződést, magához csatolhatja az Ukrajnához tartozó Krímet, megpróbálhatja megölni Nagy-Britanniában élő, árulóként számontartott exhírszerzőjét, vagy sorra beleavatkozhat a külföldi választásokba, Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin minden évben legalább egyszer, de néha kétszer is találkozik egymással.

©

Így történik az idén is, szerdán Putyin jön egy napra Magyarországra és – legalábbis az előzetes beszámolók szerint – ismét nincs olyan kérdés a napirenden, amit csak a két csúcsvezető tudna megoldani. A 2021-ben lejáró gázszerződést felváltó új megállapodás fő elemeiben állítólag már megegyezett Moszkva és Budapest – talán még a dokumentum érvényességének időtartamáról alkudoznak a felek – s aligha valószínű, hogy államfői és miniszterelnöki aláírásra van szükség ahhoz, hogy a Lukoil kárpótolja a Molt, amiért az orosz olajipari vállalat néhány hónappal ezelőtt szerves kloridokkal szennyezett nyersolajat szállított Európába, s ezzel komoly károkat okozott a finomítókban. Alighanem ugyanez igaz a Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter által beharangozott szociális, illetve sportmegállapodásokra is. 

©

Esetleges viták

Talán a paksi atomerőmű új blokkjainak ügyében lehet szükség a legmagasabb szinten lévők beavatkozására: a beruházás késik, a szükséges engedélyek közül sok még mindig nincs meg, s közben Magyarország újra akarja tárgyalni a beruházás mellé adott tízmilliárd dolláros orosz hitel feltételeit: Budapest azt szeretné, ha a törlesztést csak akkor kellene elkezdeni, amikor már termel a két új blokk – ez legkorábban 2026-ban következhet be a tervezett 2024 és 2025 helyett, s állítólag a magyar kormány a rendelkezésre állás díját is csökkenteni, vagy teljesen eltörölné. 

A másik fontos ügy a gázvezetékek kérdése lehet, Magyarország azt szeretné – és erre állítólag már megvan az orosz készség is – hogy Magyarországon, a már meglévő hazai vezetékrendszeren keresztül vezessen Nyugat-Európa felé a Török Áramlat egyik szárazföldi folytatása.

A Putyin-vizit ugyanakkor arra kiválóan alkalmas lehet, hogy a magyar politikusok ismét sürgessék a Krím elfoglalása, valamint a maláj utasszállító gép Kelet-Ukrajna fölött való lelövése miatt bevezetett EU-s szankciók enyhítését, illetve eltörlését, s ismét elhangozzon, hogy az uniónak is káros büntetőintézkedések miatt már legalább nyolcmilliárd dollárnyi exportlehetőségtől esett el a magyar gazdaság. (Hogy pontosan mekkora veszteség érte a szankciók miatt a magyar gazdaságot, azt nehéz pontosan megállapítani, ám szakértők szerint erős túlzás a nyolcmilliárdos összeg.)

©

És arra is alkalmas lehet, hogy az egykor liberális Orbán, illetve a pályáját a kommunista szovjet titkosszolgálat, a KGB egykori drezdai rezidenseként kezdő Putyin együtt aggódjon a közel-keleti keresztényekért. Már a díszletek is megvannak: a Putyin–Orbán-csúcsra meghívták a közel-keleti keresztények képviselőit is, akik beszámolhatnak az őket ért atrocitásokról. Bár Törökország sincs távol a Közel-Kelettől, az ott (is) elnyomott keresztényeket most nem hívták meg. Talán azért nem, mert a török államfő, Recep Tayyip Erdogan Putyin és Orbán jó szövetségese, s a november 7-én Budapestre érkező török államfő zokon venné, ha illiberális elvtársai bírálnák őt és politikáját.

Amit nem kötnek a nagyközönség orrára

A találkozó arra is lehetőséget ad, hogy szóba kerüljenek a nagyközönség elé nem tárt ügyek is. Valószínűleg egy korábbi Putyin–Orbán-találkozón született például megállapodás arról, hogy Magyarország nem az USA-nak, hanem Oroszországnak adta ki a fegyvercsempészéssel vádolt Ljubisin-családot, még úgy is, hogy a magyar szakértők szerint az orosz kérelem hemzsegett a hibáktól, és ráadásul még későn is adták azt be az orosz hatóságok. “Itt is az orosz érdekek kiszolgálását választottuk a szövetségesi érdekek helyett. Nem mutatható ki, hogy Magyarország mit profitált ebből; mindössze csak az látszik, hogy a szövetségeseink felé mit veszítettünk” – vélekedett Rácz András Oroszország-szakértő. Bár Moszkva megígérte, hogy eljárást indít a két Ljubisin ellen, mára az apa és a fia is visszanyerte szabadságát.

Érdekek és támadások

Azt ugyan senki sem vitatja, Magyarországnak fontos érdeke, hogy normális kapcsolat fűzze a gazdasági és politikai szempontból is fontos szerepet játszó Oroszországhoz, az évi egy-két találkozó mindenképpen azt mutatja, hogy a két ország mindenki előtt demonstrálni akarja, a különleges viszony meglétét. Ebben viszont felfedezhető némi aránytalanság: míg a magyar vezetők az utóbbi években egyetlen Oroszországot sértő gesztust sem tettek, Moszkva – ha úgy kívánta azért beletörölte a lábát szövetségesébe. Ennek talán legjobb példája az volt, amikor 2014 augusztusában Oroszország hivatalosan is azzal vádolta Magyarországot, hogy megsértve az Ukrajna elleni fegyverszállítási embargót, harckocsikat szállít Kijevnek. A valóságban el nem követett embargósértésről az egyik orosz troll-oldal”, a látszólag szélsőjobboldali hidfo.net számolt be, innen pedig a hír gyorsan az orosz külügyminisztérium honlapjára került.

Irány Eurázsia?

A hidfo.net, amely később átnevezte magát hidfo.ru-ra küldetése végeztével szép lassan kimúlt, igaz, így is maradt még Magyarországon elég oroszpárti hírforrás. Egyik utolsó hírében a hidfo.net/ru arról számolt be, hogy mostani látogatásán Putyin felajánlja Magyarországnak a Moszkva vezetése alatt álló Eurázsiai Unióhoz való csatlakozás lehetőségét. „Putyin a döntés lehetőségét hozza el számunkra. Ha úgy tetszik, ezzel mentőövet is dob Orbánéknak, akik így ismét a változás élére állhatnak. Ellenkező esetben marad a rendszer gyorsuló eróziója, és az egyre kellemetlenebb és nehezebben védhetővé váló nyugati felforgatási kísérletek sora. Az orientáció-váltás lehetőséget teremt a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetébe való betagozódásra is” – írta az orosz „troll-oldal”.

Nézze meg, merre járt Putyin 2012 óta!

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Az etióp hadsereg elfoglalta a lázadó tartomány székhelyét

Az etióp hadsereg elfoglalta a lázadó tartomány székhelyét

A bajorok megoldották: itt az autós karácsonyi vásár

A bajorok megoldották: itt az autós karácsonyi vásár

Prieger Zsolt: Operettországban a merész farkasból bármikor lehet engedelmes kutya

Prieger Zsolt: Operettországban a merész farkasból bármikor lehet engedelmes kutya