szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Nyilvános viták és a szövetségesek közötti zsarolási akciók – ez jellemezte a NATO alapításának hetvenedik évfordulója alkalmából rendezett, ünnepinek szánt londoni NATO-csúcsot. Bár az észak-atlanti szövetség és a tagállamok vezetői igyekeztek azt hangsúlyozni, hogy megbonthatatlanok a transzatlanti kapcsolatok, félő, hogy kezd elpárologni a legfontosabb, a tagállamok közötti feltétlen bizalom.

"Együtt kell a jövőbe néznünk, ha biztonságban akarunk maradni” – hangsúlyozza a NATO megalapításának hetvenedik évfordulója alkalmából Londonban rendezett csúcstalálkozón elfogadott közös nyilatkozat, amely szerint a résztvevők megerősítették, erősek maradtak a szövetségesek közötti transzatlanti kötelékek. A 29 tagból álló észak-atlanti szövetség szerint több tényező is fenyegeti a nemzetközi biztonságot: egyebek mellett Oroszország veszélyes akciói, Kína aktivizálódása, a nemzetközi terrorizmus, a kíber- és hibrid hadviselés, valamint a szabályozatlan tömeges migráció.

©

Ez utóbbira hívta fel a figyelmet Orbán Viktor, mondván a NATO először mondta ki, hogy a délről érkező tömeges migráció biztonsági kihívást jelent, és a szövetségnek foglalkoznia kell ezzel a kérdéssel. Bár korábban a NATO elfogadta, hogy van egy ilyen fenyegetés, de nem sorolta a legfontosabb kihívások közé. Ez most megváltozott – emelte ki a magyar miniszterelnök, aki szerint "ebben sokévnyi komoly munkája van Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszternek és a magyar külügynek is".

Titkos féreg foga rág

Miközben a NATO-tagállamok kötelezettséget vállaltak arra, hogy többet költenek a védelemre és komolyabb lépéseket tesznek a fenyegetések kezelése érdekében, a szövetségen belül talán soha nem volt annyi súlyos nézeteltérés, mint most. A tagállamok többsége ellenzi például azt, hogy a NATO-n belül a második legnagyobb hadsereggel rendelkező Törökország támadást intézett az Észak-Szíriában élő kurdok ellen, vagy hogy Ankara Oroszországtól vásárolt korszerű légvédelmi rakétarendszert. Ezt szóvá is tette Emmanuel Macron francia államfő, aki kifogásolta, hogy a NATO-tag Törökország most azok ellen harcol, akikkel korábban a NATO-tagállamok vállvetve küzdöttek az Iszlám Állam (IS) erői ellen. Azt is furcsának nevezte a francia politikus, hogy a törökök egy potenciális ellenségtől, Oroszországtól vásárolnak fegyvereket.

Emmanuel Macron
©

Bár a szövetségesek és Törökország között igencsak feszült a viszont, Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint sikerült megoldani azt a vitát, amely szerint Ankara csak akkor támogatná a NATO keleti szárnyának további megerősítését, ha a katonai szövetség terroristacsoportnak minősítené az észak-szíriai területen harcoló egyik kurd milíciát, a YPG-t. Stoltenberg nem árulta el, miként sikerült véget vetni a török zsarolási akciónak, az sem kizárt, hogy a megállapodás nem végleges, s még mindig nem biztos Lengyelország és a három balti állam, Litvánia, Lettország és Észtország megerősítése. Pedig erre mindenképpen szükség volna, a baltiak szerint ugyanis meglehetősen gyenge a térség légvédelme.

Macron kitart az agyhalottság mellett

Macron egyébként Donald Trump amerikai elnökkel is külön meccset vívott: miután kiderült, fenntartja azon korábbi véleményét, amely szerint a katonai szövetség agyhalotti állapotban van, Trump „utálatosnak” nevezte Macron kijelentését. Mindezt annak ellenére mondta, hogy Trump volt az, aki korábban maga is „elavultnak” nevezte a NATO-t, és olyan kijelentéseket is tett, amelyek szerint az USA – a szövetség messze legerősebb tagja – akár ki is léphet az 1949-ben a szovjet fenyegetés ellensúlyozására létrehozott paktumból.

Ahogy tavaly, Trump most is előszedte a kétszázalékos költési küszöböt, s e miatt szópárbaj robbant ki Trump és Justin Trudeau kanadai kormányfő között. A helyzet súlyosbította, hogy Trudeau az előző napi, keddi fogadáson túl hangosan viccelt Trump rovására – azt mondta Macronnak és Boris Johnson brit miniszterelnöknek, hogy Trump azért késik megint, mert leakasztott magának egy újabb negyvenperces sajtóértekezletet – s e miatt Trump megsértődött, és kétarcúnak, kétszínűnek nevezte a kanadai vezetőt. A „viccelődés” miatt egyébként Johnson is szorult helyzetbe került: a brit miniszterelnököt megkérdezték az újságírók, igaz-e az, hogy azért nevetett Trudeau szavain, mert nem veszi komolyan Trump elnököt. „Nem tudom honnan szedik ezt, az egész teljesen nonszensz” – válaszolta Johnson.

Donald Trump és Justin Trudeau
©

Az amerikai elnök ezúttal már nem kommentálhatott, miután ugyanis „kiosztotta” Trudeau-t, bejelentette, egyből visszautazik az USA-ba, és nem tartja meg beharangozott sajtótájékozatóját. Londonban valószínűleg sokan örülhettek is annak, hogy Trump nem lép ismét az újságírók elé, egy nappal korábban ugyanis azzal okozott felzúdulást, hogy újra beleavatkozott a brit választásokba. „Nem akarok beleavatkozni a választásba, de Johnson nagyon alkalmas” – mondta egyik londoni nyilatkozatában Trump, s nem biztos, hogy ezzel sokat segített a voksolásra készülő brit miniszterelnöknek.

Költési viták

Trump annak ellenére folyamatosan felveti a kétszázalékos GDP-küszöböt, hogy a tagállamok az utóbbi években valóban elkezdték komolyan növelni védelmi kiadásaikat. Stoltenberg szerint a tagországok 2016 óta összesen 130 milliárd dollárral költöttek többet katonai kiadásokra, s 2024-re ez az összeg eléri majd a 400 milliárdot is. Nagy nehezen egyébként Németország is rátér a védelmi kiadások növelésére, Berlin néhány nappal a londoni csúcstalálkozó előtt jelentette be, hogy a következő évtized elejére éri el a kétszázalékos „álomhatárt”.

Kínával kapcsolatban Jens Stoltenberg azt emelte ki, hogy az ázsiai óriás több száz olyan közepes hatótávolságú rakétát is telepített, amelyekkel megsértette volna a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló szerződést (INF), ha ennek részese lenne. "Nem arról van szó, hogy a NATO hirtelen megjelenik a Dél-kínai-tengeren, de figyelembe kell vennünk, hogy Kína kerül egyre közelebb hozzánk. Látjuk őket az Északi-sarkon, Afrikában és a kibertérben egyaránt, és látjuk, hogy milyen jelentős beruházásokat hajtanak végre az európai infrastruktúrában" – fogalmazott a NATO főtitkára.

Jens Stoltenberg
©

Jens Stoltenberg elmondta azt is, hogy a londoni találkozón fontos döntések születtek a NATO készültségi szintjének növeléséről is. A szövetségesek kötelezettséget vállaltak arra, hogy a szervezet készültségi kezdeményezésének teljesítése jegyében harminc zászlóaljjal, harminc repülőszázaddal és harminc hadihajóval növelik a NATO harminc napon belül bevethető erőit.

A találkozón döntés született arról is, hogy a szárazföld, a levegő, a tengerek és a kibertér mellett a világűr lesz a NATO ötödik műveleti területe.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Török Gábor a Szájer-ügyről: Ez hatalmas csapás a Fidesznek

Török Gábor a Szájer-ügyről: Ez hatalmas csapás a Fidesznek

Monte Cristo grófja nem férne be a nyolc leggazdagabb magyar közé

Monte Cristo grófja nem férne be a nyolc leggazdagabb magyar közé

A második hullámban is szépen veszik az új autókat a magyarok

A második hullámban is szépen veszik az új autókat a magyarok