Az emberi jogok védelme jobban, a szólásszabadság kevésbé érdekli a magyarokat uniós átlagnál

Az Európai Parlament őszi Eurobarometer-felmérése hagyományosan arról kérdezi a polgárokat, hogy milyen szakpolitikai kérdésekkel kellene a testületnek a legsürgetőbben foglalkoznia.

Az uniós értékek tekintetében az emberi jogok védelmét (48%), a szólásszabadságot (38%), a nemek közötti egyenlőséget (38%) és a tagállamok közötti szolidaritást (33%) mint az unió fenntartásának legfőbb alapvető értékeit emelték ki a megkérdezettek.

Magyarországon ez a sorrend kissé másképp néz ki: az emberi jogok védelmét 1 százalékkal fontosabbnak tartják (49%) az uniós átlagnál, azt követi a szólásszabadság (35%), a tagállamok közötti szolidaritás (35%) és a kisebbségek védelme (24%).

A klímaváltozás problémája minden tagállam számára fontos, majdnem minden harmadik megkérdezett (32%) szeretné, ha a parlament legfontosabb feladataként a klímaváltozással szembeni küzdelmet kezelné. A magyaroknak 30 százaléka szorgalmazná ezt.

Sorrendben ezután a szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelem (31%), a terrorizmussal szembeni harc (24%) és a munkanélküliség leküzdése (24%) a legfontosabb az uniós állampolgárok szerint.

Magyarországon a fogyasztók jogainak, az egészségügyi szolgáltatások minőségének és elérhetőségének javítása (24%) valamint a megfizethető és biztonságos élelmiszerek és a megfelelő életszínvonal (24%) a következő a fontossági listán; ezt követi a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem (21%).

Az elmúlt év során több millió polgárt mozgósítottak a főként a fiatalokra támaszkodó klímatüntetések Európa- és világszerte. A klímavészhelyzet-érzést tükrözi a 2019-es Parlameter adat is, hiszen a válaszadók abszolút többsége (52%) úgy gondolja, a klímahelyzet a legfontosabb környezeti kérdés napjainkban. Ezt a légszennyezettség (35%), tengerek és óceánok szennyezése (31%) és az erdőirtás (28%) valamint a növekvő hulladékmennyiség (28%) követi. Ezen felül tízből hat európai úgy véli, hogy a klímatüntetések hozzájárultak a politikai intézkedések számának növekedéséhez mind európai, mind nemzeti szinteken.

A magyar megkérdezettek 45 százaléka az éghajlatváltozást, 42 százaléka a növekvő hulladékmennyiséget, 36 százaléka pedig a légszennyezést nevezte a legégetőbb problémának.

Tízből hat európai (59%) támogatja országa uniós tagságát, az unióban működő demokráciával az európaiak 52 százaléka elégedett,

Magyarország esetén az adat ennél magasabb: 60%.

Az európai polgárok támogatják az EP erősebb szerepét is: a válaszadók 58 százaléka befolyásosabb EP-t szeretne a jövőben látni, Magyarországon ez az arány 64 százalékos.