Újra az urnákhoz járulnak vasárnap a választók Isztambulban, miután a hatalom megsemmisíttette az ellenzéki győzelmet hozó tavaszi választás eredményét.
A hagyományos muszlim böjti hónap, a ramadán vége egyben a megismételt isztambuli helyhatósági választási kampány utolsó szakaszának beindulását is jelentette. Szinte nincs is más beszédtéma a városban.
Akié Isztambul, azé az ország
– ismételgeti a közmondássá emelkedett helyi politikai igazságot a magát csak átlagos újságolvasónak mondó Serkan. Valóban hathatós politikai eszköz Törökország gazdasági központjának hatalmas költségvetése, pontosabban annak lehetősége, hogy a városháza vezetői kényükre-kedvükre – illetve Tayyip Erdogan államfő utasításait követve – osztogathassák a vonzó megbízásokat és állásokat a híveik között. Így aztán nem csoda, hogy az elnök és az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) foggal-körömmel ragaszkodik Isztambulhoz. Az viszont hidegen hagyja őket, hogy a főváros, Ankara évtizedes AKP-vezetés után szintén az ellenzék kezébe került.
A tizenhat millió lakosú megapoliszt szinte beborítják az AKP választási plakátjai, amelyeken Binali Yildirim, a párt főpolgármester-jelöltje az elért eredményekkel érvel: tízszázalékos gázárcsökkentés, nyolcezer lírás (53 ezer forintos) támogatás fiatal házasoknak, a Boszporuszt átívelő hidak éjjeli ingyenes használata. „Megtettük – ismét megcsináljuk!” – szól a jelmondat. Mindez talán igaz is, csak éppen a gazdaság katasztrofális hanyatlásáról, az élelmiszerárak sosem látott meredek emelkedéséről, a növekvő munkanélküliségről nem szólnak az óriásplakátok. Arra a kérdésre, miért kellett a márciusi választási eredményt megsemmisíteni, az AKP-jelölt egy interjúban csak annyit volt képes felhozni: „Mert ellopták!”
A kormánypárti kampány fontos eleme az ellenzéki Köztársasági Néppárt (CHP) jelöltjének, Ekrem Imamoglunak a lejáratása is azzal, hogy arrogánsnak, hozzá nem értőnek, vallásellenesnek állítják be. Yildirim legutóbb például görögnek titulálta, azt sejtetve, hogy az ősi ellenség ügynöke. Mindebből csak annyi igaz, hogy Imamoglu a Fekete-tenger melléki Trabzon tartományból származik, ahol száz évvel ezelőtt valóban görögök éltek, mielőtt meggyilkolták őket, a többieket pedig elűzték onnan. „Az emberek nem hülyék, nem lehet velük a végletekig a bolondját járatni” – állítja erre Serkan.
Pontosan erre épít a CHP által vezetett ellenzéki választási szövetség, amely tavasszal – bár mindössze 0,2 százalékos előnnyel – egyszer már elnyerte a főpolgármesteri széket. A karizmatikus Imamoglu nyugodtan és magabiztosan lép fel, nyíltan bírálja Erdogant és politikáját. A napokban közvetített televíziós szereplése különösen nagy hasznára vált. Amint elkezdett beszámolni arról, hogy az alig három hétig tartó polgármesteri tevékenysége során mit tapasztalt a közpénzek szemérmetlen elherdálásáról, hirtelen megszakították az adást.
A beavatkozás végül az ő malmára hajtotta a vizet, mert a közösségi médiában azon nyomban megerősödött a kormány kritikája. Míg Yildirim egyre durvább hangnemet és módszereket használ, vetélytársa a békítő szándékáról igyekszik tanúságot tenni. A ritkaságszámba menő plakátjain Imamoglu a kezeivel szívet formál, és a „Minden rendben lesz” jelmondatot használja. A szociális kiadások erőteljes növelését ígéri, aminek fedezetét azokból a pénzekből teremtené elő, amelyek eddig az AKP-hez közeli alapítványok és cégek kasszájába vándoroltak.
A helyzet eldurvulásának egyik szomorú példája egy rodostói fiatalasszony esete. Miután a Twitteren közzétette a CHP-nek adományozott húsz líráról (alig ezer forintról) szóló nyugtát, egy ismeretlen megkéselte. Az áldozat túlélte a támadást, és a pártnak azóta egyre többen utalnak át kisebb-nagyobb összegeket, s ez a támogatás egyes források szerint elérte az egymilliárd forintnak megfelelő lírát. A pénz nagyon is jól jön, mivel az ellenzéknek nincs lehetősége állami forrásokat becsatornázni a kampányba.
A legutóbbi közvélemény-kutatások Imamoglut hozzák ki biztos győztesként. Az Imamoglura szavazókat valószínűleg nemcsak a korrupció megszüntetése motiválhatja, hanem annak lehetősége is, hogy Erdoganon bosszút álljanak a hanyatló életszínvonal miatt.
| Rég látott vita |
Először udvariasan ajándékokkal kedveskedtek egymásnak apák napja alkalmából, majd heves vita kezdődött a márciusi isztambuli polgármester-választásról, általában a demokráciáról, végül jó két óra után poénokkal és mosolyogva elbúcsúztak egymástól. Bár egyes szakértők szerint aligha befolyásolt sok embert az időnként heves vita, a török tévénézők 17 év után először részesülhettek a politikai ellenlábasok demokráciákban megszokott élő beszélgetésében. A hatalmon lévő Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) színeiben Binali Yildirim volt kormányfő vitázott Ekrem Imamogluval, az ellenzéki összefogás jelöltjével. Vasárnap ők újra összemérik erejüket az isztambuli polgármesteri posztért, miután a választási bizottság érvénytelennek nyilvánította az utóbbi győzelmét, és a szavazás megismétlését rendelte el. A 63 éves Yildirim ismét hangoztatta az AKP vádját, hogy szavazatokat loptak el tőlük, Imamoglu viszont azzal vágott vissza, hogy a választási bizottság a jelentésében egy szót sem ejtett „lopásokról”. Isztambul elvesztése komoly csapás a várost – az elődjeivel együtt – 25 éve irányító AKP, és személy szerint Tayyip Erdogan elnök számára, aki a megapolisz polgármestereként kezdte politikai karrierjét az 1990-es években. A választás megismétlése komoly aggályokat keltett a török választási intézmények függetlenségével kapcsolatban, de könnyen lehet, hogy a voksolás megismétlése visszaüt. A 49 éves Imamoglu továbbra is élvezi a sok mindenben jelentősen eltérően vélekedő ellenzéki pártok támogatását. Yildirim problémája viszont az, hogy a felmérések szerint 300 ezer isztambuli AKP-szavazó nem járult az urnákhoz márciusban. Holott a végül érvénytelenített végeredmény szerint Imamoglu mindössze 13 ezer voks előnnyel nyert. Yildirim egyébként taktikát változtatott a túlfűtött kampányban, és másolva a riválisát, megpróbált a néphez közelebb kerülni. Az is feltűnt, hogy míg korábban Erdogan részt vett a kampányban, erősen nacionalista beszédeket tartva, ezúttal távol maradt, mintha már előre elhatárolódna a lehetséges vereségtől. A televíziós vita arra is lehetőséget adott, hogy a hatalom magas rangú képviselőjét kérdésekkel szembesítsék. A korrupcióval vádolt Yildirim például igennel válaszolt arra a felvetésre, hogy győzelme esetén nyilvánosságra hozná-e, mekkora a vagyona. |
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A magyarok nem keveset tettek hozzá a homoszexualitás kultúrtörténetéhez.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
