Nagyon megerősödött a komikusból lett ukrán elnök

„Tűnés innen, te rabló! Nem hallod, menj, sétálj egyet! – így rúgta ki a minap a tévékamerák előtt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a boriszpili városi tanács titkárát, aki néhány perccel korábban tanácsokat próbált osztogatni neki azzal kapcsolatban, miként lehetne felújítani a település kórházát. Pechére Zelenszkij menet közben megnézte az internetet, és megtalálta, hogy a titkárt korábban elítélték rablás és súlyos testi sértés miatt.

Két nappal később szűkebb pátriájába, Krivoj Rogba látogatott az elnök, ahol a dnyipropetrovszki polgármestert, Borisz Filatovot osztotta ki nyilvánosan. Filatov évekkel korábban azt ígérte, hogy egy éven belül készen lesz az új Dnyeper-híd. Most azt mondta, másfél hónap múlva állni fog az építmény. „Államfőként nem tudok hatni arra, miképpen dolgozzon valaki, de támogathatok egy polgármestert, és meg is vonhatom tőle a támogatást. Tisztességes fogadást ajánlok: ha szeptember 14-éig nem adják át a hidat, maga önként lemond” – mondta a polgármesternek Zelenszkij.

Volodimir Zelenszkij az államfői hatalom egyik jelképével a beiktatási ünnepségén a kijevi parlamentben 2019. május 20-án

AFP

Nagyon megerősödött politikailag a komikusból lett ukrán elnök, miután pártja, a Nép szolgája a júliusi parlamenti választáson fölényes győzelmet aratott. Így aztán érik az előző államfő, Petro Porosenko megbüntetése is. Az elnökválasztáson súlyos vereséget szenvedett politikus – aki bírálói szerint arra használta fel az elnöki székben töltött öt évét, hogy az oligarchák második vonalából betörjön az első vonalba – az ügyészség rendszeres vendége, ahol adócsalással és pénzmosással vádolják. Az eljárás már ott tart, hogy a hónap végén hazugságvizsgálót is bevetnek az ügyészek. Porosenko „zaklatása” egyébként újdonságnak számít Ukrajnában: bár a korábbi államfőket sokszor vádolták különféle gazdasági visszaélésekkel, a magyarországi érdekeltségekkel is rendelkező üzletember az első exelnök, aki ellen eljárás is indult pénzügyi visszaélések vádjával.

AFP / Sergei Supinsky

A Porosenko által korábban összeállított, de még hivatalban lévő kormány egyik miniszterhelyettesét már le is tartóztatták augusztus közepén. Jurij Hrimcsak, a megszállt kelet-ukrajnai területek ügyeiért illetékes politikus állítólag 1,1 millió dollárnyi vesztegetési pénzt zsarolt ki. Akkor fogták el, amikor éppen átvett volna 480 ezer dollárnyi készpénzt.

A helyi és országos politikusokkal szinte kivétel nélkül elégedetlen ukránok körében igencsak népszerű leckéztetések és vizsgálatok mellett Zelenszkij közben már szinte teljesen lecserélte a Porosenko által kinevezett tisztségviselőket, jórészt leváltva a korábbi elitet. Újak a megyék élén álló kormányzók – a részben magyarok lakta Kárpátalján a helyiek által bábfiguraként számon tartott Ihor Bondarenko váltotta fel Hennagyij Moszkaljt. Új emberek vannak az elnöki adminisztrációban, a parlamenti bizottságok élén, illetve az állami hivatalokban is. Az új kinevezettek közül sokan azoknak az oligarcháknak – például Ihor Kolomojszkijnak, illetve Viktor Pincsuknak – az emberei, akik segítették Zelenszkijt a hatalom megszerzésében.

Míg a legfontosabb helyek már gazdára találtak, egyelőre nem tudni, ki lesz a miniszterelnök. Zelenszkij akár a saját pártjából is kijelölhetne valakit, miután A Nép Szolgája abszolút többséget szerzett a 450 fős verhovna radában. Ám egyre inkább úgy tűnik, hogy végül politikától viszonylag távol álló, közgazdász végzettségű szakember kapja majd meg a kormányfői tisztséget a 4-5 szóba jövő személy körül.

Zelenszkij Oroszország irányába is tett néhány teátrális gesztust. A legutóbbi az volt, hogy rendeletben kötelezte a kijevi kormányt: három hónapon belül dolgozza ki annak feltételeit, miként kaphatnak gyorsított eljárásban ukrán állampolgárságot a politikai meggyőződésük miatt Oroszországban üldözött személyek. A rendelet egyértelmű fricska akar lenni Moszkva számára. Vlagyimir Putyin orosz államfő az utóbbi hónapokban sorra jelenti be azokat az intézkedéseket, amelyekkel megkönnyíti az ukrán polgároknak az orosz útlevél megszerzését, és az ukrán államfő nyilvánvalóan erre kívánt válaszolni.

Kijevet – amely tiltja a kettős állampolgárságot – elsősorban azért bosszantja az orosz politika, mert az kísértetiesen hasonlít arra, amit Moszkva a 2008-as kaukázusi háború előtt Grúziával folytatott. Az orosz hatóságok akkor is számolatlanul osztották az orosz állampolgárságot a hivatalosan Grúziához tartozó Dél-Oszétiában és Abháziában, majd arra hivatkozva avatkoztak bele a grúz hadsereg és a függetlenségpárti oszét erők harcaiba, hogy megvédik az orosz állampolgárokat.