Jelentést adott ki az UNICEF a Johns Hopkins Bloomberg Közegészségügyi Iskola kutatása alapján, amelyet a Lancet Global Health szakújság publikált elsőként.

A szervezet arról ír, hogy a legrosszabb forgatókönyv szerint 118 közép- és alacsony jövedelmű országban 1,2 millió öt éven aluli gyermek halhat meg a következő hat hónapban koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások, a rutineljárások szüneteltetése és az egészségügy túlterheltsége miatt. A szakértők szerint további 56 700 édesanya is életét veszítheti szülési komplikációk miatt.

A gyermekhalandóság mutatói az elmúlt egy évtizedben folyamatosan javultak – ez a tendencia dőlhet most meg a koronavírus miatt.

„Nem hagyhatjuk, hogy az anyák és a gyerekek legyenek a vírus elleni harc járulékos veszteségei. Mint ahogyan azt sem engedhetjük, hogy a megelőzhető gyermek- és anyahalandóság terén elért több évtizedes eredmények mind semmissé váljanak” – mondta Henrietta Fore, az UNICEF ügyvezető igazgatója.

Az amúgy is gyenge egészségügyi rendszerrel rendelkező országokban a COVID-19 vírus kimeríti az emberi és anyagai forrásokat, valamint lezárja az utánpótlási útvonalakat. A kijárási tilalmak, határzárak, valamint a fertőzéstől való félelem miatt egyre kevesebben látogatják az egészségügyi intézményeket, létfontosságú vizsgálatok maradnak el, amelyek hozzájárulnak a további halálesetekhez.

A tanulmány három különböző forgatókönyv lehetséges következményeit vette figyelembe.

A legkevésbé súlyos helyzetben is 9,8 százalékos növekedés várható az öt éven aluli gyermekhalálok esetében, ami napi 1400 halálesetet jelent. A legrosszabb forgatókönyv 45%-os emelkedéssel számol.

Így naponta 6000 gyerek veszítheti életét a következő fél évben, ha a COVID-19 járvány tovább gyengíti az egészségügyi ellátást és megzavarja a szolgáltatásokat.

A koronavírus helyzet miatt ellehetetlenülhetnek a családtervezési konzultációk, a szülés előtti és utáni gondozás, a szülés lebonyolítás, az életmentő oltások beadása, a megelőző- és a gyógyító beavatkozások.

A szaklap modellezése alapján a legrosszabb forgatókönyv szerint az alábbi tíz országban nőhet meg leginkább a halálesetek száma: Banglades, Brazília, Kongói Demokratikus Köztársaság, Etiópia, India, Indonézia, Nigéria, Pakisztán, Uganda és Tanzánia. A gyermekhalandóság pedig legrosszabb esetben a következő tíz országban lesz a legmagasabb: Dzsibuti, Eswatini, Lesotho, Libéria, Mali, Malawi, Nigéria, Pakisztán, Sierra Leone és Szomália. Ezekben az országokban a folyamatos segítségnyújtás létfontosságú lehet.

A becslések szerint a 18 év alatti gyerekek 77 százaléka – a 2,35 milliárdból 1,80 milliárd – él abban a 132 ország egyikében, ahol május eleje óta otthonmaradásra kötelezték az embereket a koronavírus-járvány terjedésének megállítása érdekében.

A világ népességének 40 százalékának nincs lehetősége arra, hogy otthonában szappannal és vízzel moshasson kezet. Közel 1,3 milliárd tanuló marad ki az oktatásból az iskolák bezárása miatt. Ez a diákok 72 százalékát jelenti. Az iskolabezárások miatt a világ 143 országában közel 370 millió gyermek nem jut hozzá ahhoz a napi egyszeri étkezéshez, amit idáig az oktatási intézmény biztosított számukra. Sokak számára ez az iskolai étkezés jelentette a nap egyetlen biztos táplálkozási lehetőségét.

37 országban több mint 117 millió gyermek maradhat ki a kanyaró elleni védőoltásból, mivel a vírus terjedésének megállítása érdekében az immunizációs kampányokat szüneteltetik, szerepel az Unicef jelentésében.