George Floyd halála
Rég nem látott tiltakozási hullámot okozott egy rasszista rendőri túlkapás az USA-ban. A rendőri intézkedés közben meghalt afroamerikai George Floyd haláltusájáról készült videó futótűzként terjedt a neten, zavargásokat váltva ki Minneapolisban és több más városban. Floyd szimbólumává vált a Black Lives Matter jogvédő mozgalomnak, újra napirendre emelve az intézményes rasszizmus problémáját.
Száznál több tüntetőt vettek őrizetbe a vasárnap hajnalba nyúló és sok helyen erőszakossá fajuló londoni megmozdulások résztvevői közül. A demonstrációkon rasszizmusellenes és radikális jobboldali csoportok csaptak össze, és mindkét tábor többször összetűzésbe került a nagy erőkkel felvonult rendőri alakulatokkal is.
Szélsőjobboldali szerveződések, köztük a legnagyobb radikális csoport, a Britain First tagjai „a hazafias emlékművek megvédésének” céljával hirdették meg londoni demonstrációjukat, és több ezren meg is jelentek a londoni parlament előtti téren, ahol szinte azonnal összecsaptak a rendőrökkel, akiket üvegekkel, kövekkel, petárdákkal dobáltak.
Rasszizmusellenes tüntetők egy héttel korábban, David Floyd halála ellen tiltakozó megmozdulásukon a nyugat-angliai Bristolban ledöntötték és a kikötő vizébe dobták Edward Colston egykori angol rabszolgakereskedő szobrát. A Bristolban született Colston 1680-ban a Nyugat-Afrikából az amerikai kontinensre irányuló angol rabszolgakereskedelem monopóliuma, a Royal African Company tagja, 1689-ben alkormányzója lett. A II. Károly király alapította Royal African Company becslések szerint legalább 85 ezer afrikai rabszolgát - köztük nőket és gyerekeket - szállított Amerikába.
A George Floyd halála miatt kezdődött nagy-britanniai tüntetéssorozat Londonra is kiterjedt, és a tiltakozók a múlt héten Sir Winston Churchill szobrát is megrongálták: festékszóróval azt írták a londoni parlamenttel szemben emelt szobor talapzatára, hogy az egykori brit miniszterelnök is rasszista volt. A mostani hétvégi tüntetések előtt a hatóságok védőburkolattal látták el Churchill szobrát.
A Scotland Yard vasárnapi adatai szerint meghaladta a százat a tüntetések során őrizetbe vettek száma, hat rendőr könnyebb sérüléseket szenvedett. A londoni rendőrség közleménye szerint a tüntetők közül sokan kifejezetten rendbontás és károkozás céljával vettek részt a demonstrációkon, és nem tettek eleget annak az előírásnak, amely szerint a tüntetéseket szombaton este 5 óráig be kellett volna fejezni.
Boris Johnson miniszterelnök a Twitteren közzétett üzenetében leszögezte, hogy a rasszista huliganizmusnak nincs helye a brit utcákon, és aki rendőrökre támad, a törvény teljes erejével találja szembe magát. Johnson szerint Winston Churchill szobra folyamatos emlékeztetőként szolgál arra, hogy az egykori miniszterelnök mi mindent tett az ország és egész Európa megmentéséért a fasiszta és rasszista zsarnokságtól.
Emma Soames, Churchill unokája a BBC rádiónak nyilatkozva kijelentette, hogy ha a tüntetések folytatódnak, néhai nagyapjának szobrát jobb lenne múzeumban elhelyezni. Hozzátette:
Winston Churchill „összetett” történelmi személyiség volt, és nyilvánvalóan voltak olyan nézetei, amelyek ma elfogadhatatlanok, „akkoriban azonban nem voltak feltétlenül azok”.
A The Sunday Telegraph című konzervatív vasárnapi brit lap értesülése szerint 125 alsóházi képviselő támogatásával hamarosan olyan törvénytervezet kerül a parlament elé, amely akár tíz év szabadságvesztés kiszabását is lehetővé tenné a háborús áldozatok és történelmi személyiségek emlékműveinek, szobrainak megrongálóira.
