Micheál Martint, a centrista Fianna Fáil párt vezetőjét választotta Írország miniszterelnökévé a dublini parlament szombaton, egy nappal azután, hogy a koalíciós megállapodásra lépett három párt tagsága nagy többséggel megszavazta az egyezséget, véget vetve a február 8-i előrehozott parlamenti választások óta tartó politikai bénultságnak.

A szombati szavazást a koronavírus-járvány nyomán elrendelt távolságtartás miatt nem a parlament épületében, hanem egy koncertteremben tartották.

A hárompárti koalíciós megállapodást június 15-én írták alá a centrista Fianna Fáil, a kereszténydemokrata Fine Gael és a Zöld Párt vezetői, ezt a megegyezést kellett elfogadnia tagságuknak, amely mindhárom párt esetében zöld utat adott a politikai frigynek. A megállapodás értelmében az ötéves mandátum első felében a Fianna Fáil élén álló Micheál Martin tölti be a miniszterelnöki tisztséget, majd őt a Fine Gaelt vezető Leo Varadkar, a jelenlegi - ideiglenes - miniszterelnök követi 2022-ben.

A polgári-zöld koalíciós kormány létrehozása Írországban történelmi eseménynek számít. Ez idáig a Fine Gael és a Fianna Fáil egymást váltva kormányozta az országot. A két jobbközép pártnak azonban ezúttal nem volt más választása mint hármas koalícióra lépni, hiszen a több mint négy hónappal ezelőtti választások eredményeként a 160 fős törvényhozásban a Fianna Fáil 38 képviselői mandátumot szerzett, a baloldali nacionalista Sinn Féin párt pedig mindössze eggyel kevesebbet, 37-et. A kormányzó Fine Gael pártnak 35 képviselője lett a parlamentben. Így ahhoz, hogy a Sinn Féint távol tarthassák a kormány rúdjától, szükségük volt a zöldek 12 képviselőjének a támogatására.

A baloldali nacionalista Sinn Féinnel minden jelentősebb erő kizárta az együttműködést annak múltja miatt, főképpen azért, mert a több évtizedes terrorhadjáratot folytató Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) politikai szárnya volt.